Retró szendvics a régi házibulik, és a Szilveszterek fontos része.

A rendszerváltás előtti évtizedek házibulija, vagy Szilveszteri mulatsága nem telhetett el retró szendvics nélkül.

A recept végtelenül egyszerű volt, egy szeletekre vágott kenyér megkenve vajjal, majd szalámi esetleg szeletelt kolbász, díszítésnek főtt tojás, mellé uborka. A trappista sajtot reszelve, vagy szeletekre vágva használtuk díszítésnek a tetejére, majd a kihagyhatatlan tubusos Piros Arany, esetleg majonéz pöttyök még plusz színt adtak a szendvicsnek.

Egy kisebb családi vagy iskolai összejövetelen gyakran találkozhatunk vele. Néhány tálcával előkészítve minden buli szerves része volt.

A kenyér szeletek egészben vagy félbe vágva nyújtottak alapot a retró szendvicsnek.

A szendvicsek elkészítése általában több ember munkáját foglalta magába, voltak a kenyér szeletelők, majd a vaj kenők és ezt követte a szalámi felhelyezés, majd a befejező díszítés a tojás és uborka karikák. A tubusos Piros Arany általában a tojás szeletek középső sárga kőrjének közepén mutatott jól, ha kicsit figyeltünk a dizájnra is.

A mennyiség nagyban a meghívott vendégek számától függőtt, de körülbelül 2-4 szendviccsel számoltunk/fő (a kenyér szelet méretétől függően). A kenyér volt az alap hozzávaló, amiből mindenkinek megvolt a kedvence, amit szeretett használni a szendvics készítéshez.

Akkor még csak sima szendvicsnek hívtuk a retró kifejezés csak manapság csapódott hozzá.

Az elkészült szendvicseket műanyag, vagy fém tálcákon tároltuk és szalvétával takartuk le és mivel gyorsan fogytak hűtést igazán nem igényeltek, kivéve ha órákkal a buli előtt lettek elkészítve. Népszerűsége talán az elkészítéséhez szükséges egyszerű összetevőknek volt köszönhető.

A retró szendvicsek igazán egyszerű kellékei voltak a kisebb családi összejöveteleknek, sőt manapság is kezd visszatérni.

További írásaim itt a blogon:

Élelmiszerboltok régen avagy a közért jelenség.

Egy kis fagylalt történelem.

Zenehallgatás régen.

A blogbejegyzés a forrás megjelölésével szabadon megosztható!

Köszönöm ha a bejegyzés megosztásával támogatod gyűjtő munkámat.

Írta és szerkesztette: István