A rendszerváltást követően az első VHS kazetták megjelenésével párhuzamosan az első videotékák is megnyitották kapuikat.
A tékába járás a mindennapok szerves része volt a kilencvenes években. A lakótelepi házak földszinti tárolóiból kialakított éjjel-nappali élelmiszer boltok, és maszek fodrászatok közé, egyre több helyen videotékák is helyet kaptak. Ezek a kis helyet igénylő üzletek jó lehetőségnek bizonyultak, ezért rövid idő alatt egyre több helyen felbukkantak a városban.
Itt a blogon még aránylag kevés bejegyzés készült a szintén domináns kilencvenes évekről, ezért ezt az írást ennek jegyében készítettem el.
Sajnos a videotékákról felhasználható képet nem találtam, ezért illusztrációnak az ehhez kapcsolódó dolgokról készítettem néhány felvételt.
De mielőtt belekezdenék a tékás életérzés részleteiben, szeretném összefoglalni azoknak akik még nem éltek ebben az időszakban mit takart a videotéka fogalma.

A videotéka egy VHS kazetta kölcsönző szolgáltatás volt, általában egy éves tagsági díj megvásárlásával bérelhettünk filmeket (a mai könyvtárak mintájára működött). A filmeket rövid általában egy-két napra lehetett hazavinni, melyekért filmenként egy meghatározott díjat kellett fizetni. Amennyiben késve vittük vissza a filmet pótdíjat is felszámoltak. Ez a szolgáltatás az akkoriban még csak néhány TV adás mellett jó lehetőséget biztosított az újabb filmek megtekintéséhez. (A kilencvenes évek végére a kereskedelmi adók elindulásával ez némiképp kibővült.)
A videótékák témaköréhez szorosan kapcsolódnak az első videómagnók, és a különböző VHS videókazetták, ezért kihagyhatatlan, hogy erről is ejtsünk néhány szót!
Az első videómagnók megjelenésével a hagyományos mozi élmény mellett az otthoni filmnézés is kezdett elterjedni. Talán sokan emlékeznek mikor a rendszerváltás környékén a Magyarok Bécsből a rengeteg hűtő láda mellett, videómagnókat is hoztak haza saját célra, vagy barátoknak.
A VHS videó szalagokat lejátszó magnók a tévéhez kapcsolva jó lehetőséget biztosítottak a fix programú TV műsorok mellett. Az otthoni videók használatával mi időzíthettük mikor szeretnénk megnézni egy filmet, ami gyorsan óriási népszerűségre tett szert a fiatalok és idősebb korosztály számára egyaránt.

A kép forrása: Fortepan
A videotékák megjelenésével a bizonytalan eredetű otthoni felvételek helyett, már jogtiszta legális filmeket kölcsönözhettünk.
Aki a TV műsorokból szeretett volna felvételt készíteni, ezzel a technológiával már erre is volt lehetőség, persze csak ha a felvételre is alkalmas videó lejátszó készüléke volt. Ugyanis voltak a sima lejátszók, és vásárolhattunk kicsivel drágábban a felvétel rögzítésére is alkalmas videó berendezéseket is.
A videókazetták megjelenésével azonnal sok saját a televízióból vagy egyéb forrásokból felvett felvétel készült melyeket gyakran cserélgettük egymással. Egy jobb film nagy kincsnek számított!

A videókamerák is kezdtek felbukkanni ebben az időszakban, amely jó lehetőséget biztosított családi videók készítéséhez amit később a videó lejátszók segítségével bármikor megnézhettünk.
A video lejátszókhoz használt filmek különböző szalaghosszúságban voltak elérhetőek!

A 180 perces volt talán a legnépszerűbb amire egy hosszabb film is biztosan ráfért, de a 240 perces már két átlagos hosszúságú filmnek is helyet biztosított. Ezeken a kazettákon is volt a magnó kazettáknál már jól bevált manuális írásvédelmi funkció. A műanyag VHS kazetta oldalán egy kis perforált lapka kitörésével, elkerülhettük a véletlen beletörlést a kazetta tartalmába. Amennyiben mégis szerettünk volna más felvételt rögzíteni a kazettára, a rést kitömve és egy szigetelőszalaggal leragasztva ismét aktiválhattuk a felvételt.
A videó és a kilencvenes évek egy életre összefonódott, ugyanis ekkor indult a külföldi MTV azaz (Music Television) zenecsatorna is ahol csak úgy zúdultak a folyamatosan gyártott videó klippek a fiatalokra. Ez a zenei jelenség is újdonságnak számított, de erről talán majd egy következő bejegyzésben.
A VHS kazetták lejátszására használt videó lejátszókat a CD és DVD lejátszók követték amik már lényegesen jobb minőségű moziélményt nyújtottak.
A videótékák is próbálták követni a CD és DVD diktálta új divatot, de ez már csak néhány évig tartott, mert eközben egyre több kölcsönző bezárta a kapuit.
Ráadásul ez mellett az internet is kezdett elterjedni, ami végképp megadta a kegyelemdöfést a még életben lévő hagyományos VHS videófilm kölcsönzőknek.
Neked is vannak emlékeid ebből a korszakból? Oszd meg a retró napló beszélgetős fórumon.
Írta és szerkesztette: István
További retró hangulatú írások:
.