2022. március hónap bejegyzései

A falfúró film görbe tükör a nyolcvanas évek hangulatáról.

Szomjas György falfúró című filmje kendőzetlenül mutatja be a nyolcvanas évek panel hangulatát, és a maszek világba kapaszkodó feltörekvő átlag ember küzdelmét a megélhetésért.

A film Géza az átlagos panellakó életét mutatja be, aki a monoton gyári munkát elhagyva a feltörekvő iparos világban próbál szerencsét. A főszereplő feleségével és két gyerekével él egy Budapesti lakótelepen, ezért családfenntartóként is nagy súly van a vállán mikor új számára ismeretlen terepen indul el. Ez a Magyar filmszatíra is érdekes képekkel tárja elénk a nyolcvanas évekre jellemző élethelyzetek megoldásait.

A Falfúró filmben végig nézhetjük egy kis ember kitörését, a szocialista társadalmi elvárások sokszor fájdalmas fogságából.

falfúró című Magyar film

Géza a falfúró fő története mellett egy második szál is kezd kialakulni, ami a panellétben elfásult gyesen lévő kismamák titkos mellékkeresetét mutatja be. (A filmben egy rövid szerepben Kiszel Tünde is feltűnik.)

A főhőst alakító Bán János remek alakítással azonosul a külvárosi panellakó megszokásból kitörni próbáló karakterével. A gyári munkát elhagyó Géza egy lakótelepi Presszóban barátjával gondolja ki az új megélhetési lehetőséget. A nemrég épült panelházak tövében a falfúrásban egy jó megélhetést remélve. Elképzelései szerint az ötlet az egész családja számára jövedelmet biztosít majd, ami bár bizonytalan terepnek számít, mégis utolsó esélyként reménykedik benne. A film jól bemutatja a panelházakba költöző lakók sokszínűségét is, mind viselkedés, mind társadalmi besorolások szerint.

Géza a falfúró iparos beszerzi a fúrásnagy lelkesedéssel veti bele magát a feltörekvő szolgáltatóipar szépségeibe és árnyoldalaiba.

A ház (régi vágású) gondnoka idegenkedve tekint Géza próbálkozására és ahol tud megnehezíti boldogulását.

A Falfúró című film 1986 Április 10.-én került bemutatásra.

A filmben szereplő színészek névsora is tükrözi a filmalkotás magas színvonalát:

  • Bán János Géza a falfúró
  • Andorai Péter Gondnok
  • Szírtes Ági Erika a feleség
  • Dörner György
  • Szatler Renáta Éva a szomszéd
  • Ujlaki Dénes Gyula szerepében.
  • Gáspár Sándor
  • Erdős Mariann
  • Bertalan Ágnes
  • Nemcsák Károly
  • Derzsi János
  • Bikácsi Gergely
  • Hoynos Nelly
  • Kiszel Tünde

A külső jelenetek forgatására több Budapesti lakótelepi helyszínt is felhasználtak: Füredi lakótelep, Kőbánya gyakorló utca, Újpest.

Szomjas György 2021. Április 7.-én 80 éves korában elhunyt filmrendező a nyolcvanas években készült további alkotásai:

  • Kopaszkutya 1981
  • Könnyű testi sértés 1983
  • Változó otthonunk 1985
  • Mr Universe 1987
  • Mulatság 1989
  • Könnyű vér 1989

Hosszú pályafutása során első filmjét 1967-ben készítette. Alkotásaiért több díjat is kapott: Balázs Béla díj 1986-ban, Kiváló művész 1996-ban, majd Kossuth díj 2005-ben.

Az idén felújított formában mutatták be másik ismert filmjét: a kopaszkutyát amit szintén érdemes megnézni!

Filmjeiben egy jellegzetes képi világot elevenített meg, amely érdekes színben mutatta be a kor fő vonásait.

Egy részletes leírás a hetvenes-nyolcvanas évek panelvilágáról.

További múltidéző írások a blogban:

Írta és szerkesztette: István

Margitszigeti kalandozások régi képeken.

A főváros egyik kedvelt helyszíne a Margitsziget, amely az elmúlt évtizedekben is népszerű volt, amit a képek is jól bemutatnak.

A Margitsziget a budai és a pesti oldalról is könnyen megközelíthető és remek kikapcsolódást nyújt több évszakban is. Télen hangulatos sétákat tehetünk a szigeten, mert ilyenkor kevés lehetőséget nyújt, de ha várunk a tavasz első napjaira rögtön színesebb hangulatban találhatjuk.

A Margit híd irányából érkezőknek a margitszigeti séták első látványossága a bejárat bal oldalán található Atlétikai Centrum, amely a sportolás mellett időnként koncerteknek és további rendezvényeknek is helyet biztosít.

Aki nem bírja a hosszas gyaloglást a Centenáriumi emlékműnél bérelhet bringó hintót amivel gyorsabban körül járhatja a sziget nevezetességeit. De manapság már bérelhető (vagy saját) elektromos rollerrel is könnyen minimális erőkifejtéssel közlekedhetünk a szigeten. Akik saját kerékpárral érkeznek, azok szintén kényelmesen és gyorsan bejárhatják a sziget helyszíneit.

A Margitszigeti Atlétikai Centrum 1960-ban. ( Ekkor még úttörő sporttelep néven működött.)

A hídról való lejutást követően a ma is álló Centenáriumi emlékművet csodálhatjuk meg. Sok család őriz képeket a Centenáriumi emlékmű előtt pózolva.

Margitszigeti Centenáriumi emlékmű
A Centenáriumi emlékmű 1975-ben. Egy turista sem ment el mellette fotó nélkül!

Az emlékmű Kiss István 1972-es alkotása, amit Pest-Buda és Óbuda egyesítésének 100. évfordulójának emlékére készítettek.

Az emlékmű után szintén egy népszerű helyszín a Margitszigeti nagy szökőkút, ahol egy kis időt minden család eltöltött régen és szerintem manapság is. A szökőkút ma már modern fényjátékkal, és zenével kiegészülve nyújt látványos perceket a látogatóknak.

A családok külföldi Magyarországra látogató vendégeinek a programjában is szinte kötelező elem volt a Margitsziget meglátogatása.

Ezért sok külföldön élő Magyar család fénykép gyűjteményében vannak fotók mind a Centenáriumi emlékmű, mind a Margitszigeti szökőkútról a háttérben.

A szökőkút megtekintése után egy hangulatos étterem volt tágas kerthelyiséggel, amit manapság rendezvény helyszínnek használnak. De ha az éttermet kihagytuk a programból az árnyas fák ölelésében sétálhatunk végig a művész sétányon.

Amint tovább sétálunk a szigeten a vadasparkot is megnézhetjük. De ennek szomszédságában van egy ma is szépen gondozott Rózsakert amit szintén kár lenne kihagyni. Ezt követően a régi romos Domonkos apácarendi kolostor romjait is megnézhetjük.

kolostorrom
A kolostorrom 1937-ben.

A következő állomás a Margitszigeti parkszínpad, rögtön a víztorony tövében.

Margitszigeti víztorony
A Szabadtéri színpad (egy időben kertmoziként is üzemelt) és mögötte a víztorony 1965-ben.

Tovább sétálva megcsodálhatjuk a Margitszigeti négyrétet, ahol gyakran rendeznek szabadtéri családi programokat, valamint a sziget északi csücskében még leülhetünk a Japánkertnél egy kis pihenőre. Szintén a sziget északi területén található az Ybl Miklós tervezte Margitszigeti Nagy szálló (Grand Hotel) impozáns épülete.

Margitszigeti Nagyszálló
A Margitszigeti nagyszálló bejárata és parkolója 1972-ben.

Amennyiben maradt még erőnk az innen néhány méterre található zenélő kút is megér néhány fotót.

Miután kicsit a Japánkertnél megpihentünk visszafelé érdemes a sziget másik (nyugati) oldalát is megnézni. Ahol először a Palatinus strand mellett sétálhatunk el, majd a szintén népszerű de elsősorban sportolók körében kedvelt Hajós Alfréd uszodára is részlegesen ráláthatunk a gyalogútról. A Palatinus strand egész nyáron látogatható ma is, és szerintem a Budapesten élőknek sok régi személyes emlékük kötődik hozzá. Ezen a strandon van a híres hullámmedence ami évszámtól függetlenül mindig népszerű a fürdőzők körében.

Palatinus strand bejárata
A Palatinus strand bejárata 1980-ban.
palatinus strand
Nyári életkép a Palatinus strand mindennapjaiból 1980-ból.
Palatinus strand 1974
Főszezonban az ideiglenesen üres medencéket is kihasználták a napozásra.
1974-ben készült fotó.
Hajós Alfréd uszoda
A ma is működő Hajós Alfréd Nemzeti sportuszoda bejárata 1972-ben.
A Margitszigetet régen a nyulak szigetének is nevezték.

Azonban a nyulakhoz nincs köze, csak egy hasonló latin szó miatt ragadt rá az elnevezés. A latin nyúl avagy lepus szó lepor ékesség szóval hasonló ami Trogmayer Ottó régész szerint közelebb áll az akkori valós nevéhez.

A Margitsziget bejárása gyalog elég fárasztó, de kerékpárral vagy busszal is megközelíthető. Személygépkocsival csak külön engedéllyel lehet behajtani a szigetre. A parkolásra a sziget északi részén kialakított fizetős parkolóban korlátozott számban van lehetőség.

Ebben a blogbejegyzésben is a Fortepan képeit használtam fel, ahol már több mint 150 000 régi kép között böngészhetünk.

Írta és szerkesztette: István

További nosztalgikus hangulatú írások itt a retró napló blogon:

A régi 20 forintos papírpénz.

A régi papírpénzek között a Dózsa György portréjával és jellegzetes kék színével, a 20 forintos bankjegy is emlékezetes fizetőeszköz volt több évtizeden keresztül.

Az MNB hivatalos adatai szerint ez a bankjegy 1948. Augusztus 1.-én került forgalomba és a Petőfi 10 forintossal azonos időpontban 1992. Szeptember 30.-án került bevonásra. Az első kiadáson még a Kossuth címer szerepelt!

A kék papír húszas szintén nagyon népszerű fizető eszköz volt a magyar lakosság körében.

A régi 20 forintos Dózsa György arcképével, itt már a Kádár címerrel egy 1965-ös kiadáson.

Ez a papírpénz egy gyakran használt váltópénznek számított, de a nyolcvanas évek végére kezdett háttérbe szorulni ezért a 10 forintossal együtt kivonták a forgalomból.

A régi papírpénz méltó utódja lett a fém érme 20 forintos.

Utódja a papírbankjegyet váltó fém 20 forintos sem maradt sokáig a forgalomban, mert azt is bevonták 1995. Június 30.-án, így csak szűk 3 évig helyettesíthette a papír 20-ast.

Az érme 20 forintos azonban nem szűnt meg, csak új formában került kiadásra.

Minden Magyarországon forgalomban lévő bankjegy az MNB megbízásából a Pénzjegynyomdában készül. Ahol manapság már a bankjegyek mellett további termékek is készülnek: okmányok, kártyák, adójegy, zárjegy, értékpapír termékek, bizonyítványok, oklevelek,bélyegek, utalványok. A mai bankjegyeken már több a hamisítást gátló biztonsági technológiával találkozhatunk: mikroírás, hologramfólia, vakjel, jelzőrostok, színváltó nyomat, illeszkedőjel, metszetmélynyomás.

A húsz forintos bankjegy hátoldalán a kalapácsot és búzakalászt tartó férfi akt képe látható.

Na de kanyarodjunk vissza a régi 20 forintos bankjegyhez!

A kék papír húszasokat a többi címlettel együtt a kor technikáját felhasználva még több évtizedre tervezték, és valóban nagyon jól bírták az intenzív használatot. Természetesen már akkor is folyamatosan cserélték az erősen elhasználódott bankjegyeket.

Gyerekként emlékszem volt idő amikor egy régi 20 forintos nagy értéknek számított!

Abban az időben mikor a fagylalt gombócáért egy forintot kértek még sok dologra elég volt húsz forint.

Amennyiben tetszett ez a bejegyzés oszd meg közösségi oldaladon ismerőseiddel is.

A sorozat előző részét ami a papír 10 forintosról szól itt találod.

Amennyiben szeretnéd megosztani emlékeidet a fórumunkon szeretettel várunk.

További nosztalgia témájú írások:

Írta és szerkesztette: István

Kopaszkutya újratöltve.

A napokban olvastam, hogy az 1981-ben készült Kopaszkutya című film felújítva ismét vetítésre kerül a mozikban.

Szomjas György méltán legendás filmje egy feltörekvő Rock banda életét mutatja be. A filmben a Kőbányai avagy a külvárosi életérzést a Hobo Blues Band együttes tagjain keresztül ismerhetjük meg. A filmben látható bandához kapcsolódik még a P. Mobilból jól ismert Schuster Lóránt is, aki a történetben az együttes menedzselését vállalja fel.

Ez a film is jól tükrözi a kor hangulatát.

kopaszkutya újratöltve

A külvárosi művelődési házak akkor még kicsit félve és idegenkedve fogadták a rock bandák térnyerését. Ezért a diszkók biztos forgalmához, a gyakran balhékkal fűszerezett rock koncerteket nehezen illesztették a repertoárhoz. A film a turnézás árnyoldalait is bemutatja, amikor még régi agyonhasznált kisbuszokkal járták az országot a zenészek, és a fellépésekhez szükséges felszerelésük is igencsak hiányos volt.

A zenekarok a próbalehetőségeket is néha érdekes módon például külterületi családi házak kertjében oldották meg. A mostoha körülmények azonban nem törték meg a zenészek lendületet és így is szenzációs zenéket írtak. A filmben végignézhetjük egy dal születését is (Tetovált lány)!

Én többször is végig néztem még az eredeti verziót ami valóban elnyűhetetlen, így nem csoda ha egy felújított változatban a mai fiataloknak is próbálják átadni a film hangulatát.

kopaszkutya újratöltve
A fotó a Kopaszkutya című film forgatásán készült 1981-ben. Kép forrása: Fortepan.
Középen Deák Bill Gyula, az ajtóban Földes László (Hobó) és Schuster Lóránt.

Földes László (Hobo) és bandája hozza a külvárosi életérzést, amit valóban sokan átéltünk a peremkerületekben.

Deák Bill Gyulával személyesen is találkoztam egy-egy Bill és a box koncerten még a Dési Huber művelődési házban, amelynek akkor még a tragikusan elhunyt Bencsik Sándor gitáros is a tagja volt. Az előzenekar koncertje előtt gyakran Bill is kiült a nézőtérre!

De egyszer Földes Lászlóval is beszélgettem a Budai Parkszínpadnál még fellépése előtt.

Még nem láttam a felújított kopaszkutya filmet, de mindenképpen ajánlom azoknak akik nem ismerik az eredeti történetet!

Valamint akinek tetszett a film Szomjas György további rendezéseit is mindenképpen érdekes megnézni. Például a Falfúró című filmet amiről egy későbbi bejegyzésben itt a blogon részletesebben is fogok írni. Ezek a filmek korosztálytól függetlenül egy kalandos időutazásra viszik a nézőket.

Neked tetszett a kopaszkutya című film?

További nosztalgikus hangulatú írások itt a blogon:

Budapest és a Metró régi képeken.

Budapest közlekedése nagymértékben javult a Metró járatok kiépítésével, melyek kényelmes és gyors közlekedést biztosítottak a városon belül.

Ebben a bejegyzésben nem évszámokat szeretnék felsorakoztatni és bemutatni a Budapesti metró járatok kiépítésének részleteit, inkább a vonalak és állomások kultikus helyeit mutatnám be egy kis személyes emlékezéssel tarkítva.

A hetvenes évek elejére a villamos hálózatok igazán bőséges választékot kínáltak az utazásra, azonban a Metró megjelenésével a már-már kaotikus föld feletti tömegközlekedés egy kicsit fellélegezhetett. A földalatti közlekedés egy új perspektívát nyújtott a munkába járó tömegek számára. Bár sokan eleinte idegenkedtek ezzel a földfelszín alatti megoldással, azonban a gyors közlekedést látva hamar feloldottak ezek a félelmek.

Budapest és a Metró egy jó párost alkotva gyors, kényelmes, hatékony utazási lehetőséget kínált az utazóközönségnek.

budapest és a metró 1
A minden állomáson egységes mozgólépcső volt, amivel lejuthattunk a járatokhoz. Itt éppen a Baross tér Keleti pályaudvari mozgólépcsője 1969-ben.

Voltak jellegzetes állomások például a következő képen látható Őrs Vezér téri 2-es Metró végállomása. Ami az alagútból a felszínre törve juttatta tovább az utazókat a további busz, villamos, vagy a hév megállókhoz.

Az Örs vezér téri metró kijárat beton íve is egy képzeletbeli M betűt formáz. A fotó 1970-ben készült.

Budapest közlekedése a Metró nélkül manapság elképzelhetetlen lenne!

budapest metró
A pillangó utcai megálló ahol még a felszínen haladt a közlekedés. Szintén egy 1970-es kép.

Mielőtt lemennénk a föld alá a következő képen megnézhetjük a bejáratoknál található jellegzetes kapukat, melyeken még érvényes jeggyel is félve léptünk át, nehogy ránk csukódjanak az emlékezetes bejutást gátló karok. De a tipikus színes mozaik burkolat is megcsodálható, amely a legtöbb metróállomás fő ismertetője volt.

budapest és a metró
A Baross téri lejárat beléptető kapui 1970-ben.

A szintén legendás Deák téri kör csarnok feljárója. Itt később több metróvonal is találkozott ezért aki nem figyelt könnyen eltévedhetett.

budapest és a metró
A Deák Ferenc téri körcsarnok, háttérben a mozgólépcsőkkel 1970-ben. A hűvös szürke fali márvány burkolattokkal is gyakran találkozhattunk a Metró járataiban.

A Budapestiek kedvelt találkozási pontja volt ez a tér, így gyakran elhangzott: Találkozunk 7-kor a Deákon a metró kijáratnál mondat.

budapest és a metró
Szerelvény érkezik az Astoria megállónál 1971-ben.

Mennyi kapcsolat kezdődhetett a Metró aluljáróiban és mennyi ért véget itt? Sok-sok személyes történet amely felmerül bennünk amennyiben gyakran használtuk a Budapesti metró járatait. (Sajnos több élet is véget ért itt.) Számomra az apró mozaikkő falburkolat, a neon fények, és a folyamatos huzat ami rögtön eszembe jut a Metró járatairól.

A szintén emlékezetes Moszkva téri mai Széll Kálmán téri metró kijárat épülete 1972-ben még építés közben.
budapest és a metró
A Batthyány téri Metró lejárat, ahol mindig fúj a szél. 1973-as fotó.

A Batthyány téren is több átszállási lehetőség volt más földfelszíni járatokra, ami a mai napig így van ( hév, buszok, villamos). A Batthyány téri aluljáró az egyik kedvencem volt mert itt voltak az egyik előző bejegyzésben már bemutatott étel és ital automaták amiket gyerekként nagyon szerettem.

A Metró megállók jellegzetes piros műanyag székei, itt éppen a Batthyány téren 1973-ban.
A Budapesti Déli pályaudvar, térplasztikája a metróvégállomás csarnoka körül 1974-ben.

Napjainkban 4 Metró vonal közlekedik a fővárosban. A 4-es metróvonal terve már 1972-ben felmerült, így elég sok idő kellett a megvalósulásához, amelyre egészen 2014-ig kellett várni.

Amennyiben neked is vannak emlékeid a blogbejegyzés témájához a retró napló fórumon megoszthatod azokat, vagy csak elolvasod mások véleményét és emlékeit.

Ebben a blogbejegyzésben is a Fortepan képeit használtam fel, ahol már több mint 150 000 régi fotó található.

További nosztalgia hangulatú írások:

Írta és szerkesztette: István

A régi 10 forintos bankjegy.

A régi papír 10 forintos bankjegy talán sokaknak ismerős akik már éltek a 70-es években.

A Pengő után a régi 10 forintos papírpénz az elsők között volt a forint indulásánál ami: 1946. Augusztus 1-én történt.

Egy sorozat keretében megpróbálom bemutatni a régi ma már forgalmon kívüli papírbankjegyeket.

Ez a bankjegy tehát 1946-ban indult és 1992. Szeptember 30.-án került bevonásra, így pontosan 46 évig volt forgalomban. Az első kiadáson még nem Petőfi, hanem egy férfiarc szerepelt, aminek a modellje Pfeffer Mihály, a pénzjegynyomda gépmestere volt. (A Petőfit ábrázoló zöld 10-es lett a legtöbbek számára ismert változat.)

Az új valuta a forint századrésze a fillér lett így: 100 fillér egy forintot ért. 1946-tól 1977 Június 30-ig forgalomban volt még a 2 filléres, valamint az 5 filléres is (meglepő módon) egész 1992. 09. 30-ig forgalomban volt a forintportal adatai alapján, (bár én nem találkoztam vele.) Akkor még volt jelentősége a fillérnek, amiből több névérték is használatban volt, a 10-20-50 filléres fém érméknek a hetvenes és nyolcvanas években volt a fénykora.

Na de kanyarodjunk vissza a forintra!

Szerethető és szép bankjegy volt a zöld színű papír tízes, melynek már a fő oldalán Petőfi Sándor arc lenyomata látható. Az elődjeiről sajnos nincs fotóm!

Egy 1962-es kiadású papír 10 forintos.
A tíz forintos hátoldalát Jankó János Folyóparti táj alkotása díszíti.

A nyolcvanas évek végétől a rendszerváltás közeledtével kezdett ez a bankjegy háttérbe szorulni, ami az 1992. Szeptember 30.-ai bevonását eredményezte. Sok háztartásban maradt még egy-egy példány, amit talán sokan jó emlékekkel őriznek.

A régi tíz forintos papír bankjegyet bevonását követően felváltotta a fém érme változat.

A kilencvenes évek elején már valóban nem volt praktikus a 10 forintos papírpénz, ezért tulajdonképpen a bevonása várható, és időszerű volt.

Érdekesség!

A blogbejegyzésben láthatónál fiatalabb 1975-ös kiadású 10 forintos manapság néhány online aukciós oldalon 2100 Ft-os áron az eredeti névérték 210 szereséért is értékesítésre kerül. Ugyanitt láttam egy 1949-es papír húsz forintost 18 400 Ft-os áron, ami már sokakat eladásra buzdíthat. Azonban szerintem a legtöbben nem válnának meg ezektől a régi pénzektől ha többszörösét is kapnának értük. Talán akinek több darab is van belőle könnyebben eladja, de az emlék értéke legtöbbünknek talán többet ér.

Valószínűleg 10-20 év múlva többszörösére is növekedik az értéke! Ezeknél a bankjegyeknél is meghatározó az eladási árnál a kiadás évszáma, így a tucatszám található 60-70-es évek körüli kiadások általában még nem képviselnek kiugró értéket. Az 1946-47 körüli a forint indulásával egyidős bankjegyeknél azonban már érdemes tájékozódni az értékéről, amennyiben megválnánk tőlük.

A blogbejegyzésben található fotó saját felvétel!

A régi pénzekről szóló sorozat következő része a húszforintos bankjegy.

További nosztalgia hangulatú írások:

Írta és szerkesztette: István