2022. április hónap bejegyzései

Balaton régi képeken. Első állomás Siófok.

Egy sorozat keretében a Balaton régi arcát szeretnénk bemutatni itt a Retró napló blogon.

Az első részben egy Siófoki (időutazásra) hívunk titeket amely pont száz évvel azaz 1922-től indul indul. Tartsatok velünk.

Siófok a Balaton déli partjának kiemelt városa, melyet zsúfoltsága miatt talán sokan nem szeretnek, de van aki éppen ezért kedveli!

Lányok a Siófoki strandon 1922-ben.

Az első kép jól bemutatja az 1920-as évek fürdőruha divatját.

A Helka motoros utasszállító hajó javítás alatt a sólytéren 1922-ben (épült: 1891.). Leltári jelzet: N213.
A kép forrása: Fortepan Adományozó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye / Óbudai Hajógyár gyűjteménye

A manapság is használatban lévő Helka utasszállító hajó felújított formában a Balaton régi hangulatát eleveníti fel.

A hajót a hetvenes években kivonták a forgalomból, de 1996-ban egy felújítást követően ismét vízre szállt.

A Helka részletes története.

A Siófoki nyugati móló építése 1930-ban (Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0034).

A mólók meghatározó szerepet töltenek be a Balatonparti települések életében.

Balatonparti életkép a Siófoki strandról 1933-ból.

A Magyar lányok már ekkor is szépek voltak!

Ugrásra készen, egy nyári pillanat 1937-ből!
Hajó karbantartás a MAC vitorláskikötőben 1941-ben.
A szépen lebarnult strandolók és a reklámtábla, amit forgalmas helyeken 1943-ban is el kellett helyezni.
A Siófoki hajóállomás háttérben a Szigliget személyszállító hajó 1955-ben.
A Siófoki strand bejárata 1955-ben.
Tünde szálló és étterem esti megvilágításban 1963-ban. Fotó: Bauer Sándor
Büfésor a vasútállomás mellett 1965-ben.

A Balatoni hangulat fontos része a büfé, ami a régi képeken is látszik.

Strand a szállodasor előtt, háttérben az Europe Hotel épülete 1967-ben.
Jeges Mackó, mirelit termékekből készített ételeket árusító önkiszolgáló étterem és presszó 1971-ben.

További írásunk a hatvanas, és hetvenes években népszerű önkiszolgáló éttermekről.

A parton táborozó fiatalok, akik az Omega-LGT-Beatrice közös koncertjére érkeztek 1980-ban.

A rockzenei koncertek vonzották a fiatalokat, amit gyakran a Balaton partján valamelyik szabadtéri színpadon rendeztek. A csöves jelenség a zenei rendezvényekhez kapcsolódott.

Tömeg a Siófoki strandon egy nyári napon 1981-ben.
A Siófoki autóbuszállomás 1985-ben. Aki nem autóval, vagy vonattal, az busszal érkezett a nyaralásra.

A blogbejegyzésben látható képek a Fortepan oldaláról lettek felhasználva!

További nosztalgia hangulatú írások:

A Balatonboglári gömbkilátó története.

A Balatonboglári gömbkilátó igaz története, amit érdemes tudni mielőtt személyesen is meglátogatnánk.

A Balaton déli partján nyaralóknak egy kellemes nyári programot kínáló helyszín a Boglári gömbkilátó, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a tóra. Azonban talán sokan nem tudják de kalandos története volt mire elfoglalta a jelenlegi helyét.

A Somogy megyei Balatonboglár egyik jelképe a gömbkilátó ami a helyiség sziluettjének domináns szereplője.

A Várhegy a mai gömbkilátó helyszíne régen a kopaszdomb nevet kapta, mivel ekkor még nem voltak rajta lombos fák amit később kezdtek telepíteni a területre. A domb ideális helyszint biztosított egy kilátónak, ezért volt is egy elődje a jelenlegi kilátónak amit akkor még fából építettek.

A gömbkilátó szerkezete Kádár István mérnök tervei alapján alumíniumból készült az 1950-es évek elején.

gömbkilátó városliget
A Gömbkilátó ideiglenes helyszínén a Városligeti Budapesti Nemzetközi Vásáron 1963-ban.

A kilátó rögtön egy külföldi utazással indította karrierjét és az 1958-as Brüsszeli világkiállításon került bemutatásra. Ezt követően a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) is nagy sikert aratott. E két szereplését követően szállították a jelenlegi helyére.

gömbkilátó városliget
Egy másik kép a gömbkilátó teraszáról szintén a Városligetben.

Az eredeti tervek alapján egy üvegburkolattal is szerették volna ellátni és panoráma presszóként üzemeltetni. Azonban ez a terv meghiúsult, egyes hírek szerint az üvegtáblák a szállítás közben eltűntek, de lehet hogy csak féltek hogy az üveg felület nem bírja majd az időjárás viszontagságait így elvetették az ötletet.

Ez a két állítás városi legenda szerint kering, és nincs bizonyítva!

A gömbkilátó tehát 1967-ben került a Balatonboglári jelenlegi helyszínére.

gömbkilátó Balatonboglár
A kilátó már a jelenlegi Balatonboglári helyszínén 1979-ben.

A Xantus János nevet az 1980-as években vette fel. A 15 méter átmérőjű kilátó ekkor még ingyen látogatható volt, de a folyamatos karbantartás hiánya miatt egyre romosabb állapotba került. Az építmény egy teljes felújítást követően 2012 Július 22.-én újra megnyitotta kapuit, és ekkor már fizetős látványosságként folytatta pályafutását.

A gömbkilátó napjainkban is népszerű turisztikai látványosság amit főszezonban rengeteg látogató felkeres.

A nyári estéken változatos disz kivilágítással már messziről felismerhető a dombtetőn. A kilátó szomszédságában egy kalandpark is épült amely szintén sok látogatót vonz a helyszínre. Valamint nem messze a legendás kék és rózsaszín kápolna is megtekinthető, amely szintén a Balatonboglári kirándulások népszerű látnivalója.

A bejegyzésben elhelyezett fotók a Fortepan archívumából származnak!

A bejegyzés tartalmához a forrást a wikipédia oldaláról használtam fel!

További nosztalgia jellegű írások:

Játéktermek a szocializmusban, avagy a flippergépek aranykora.

A szocializmus éveiben is voltak játéktermek, melyek széles korosztálynak nyújtottak szórakozási lehetőséget egészen a kiskamaszoktól a felnőttekig, egy kis kikapcsolódást nyújtva a sokszor monoton hétköznapokban.

Ekkor még nem volt playstation és xbox, azonban az igény megvolt egy kis játékra, kezdetben a flipper gépek voltak a legnépszerűbbek, amihez később a pénzérmével működő videojáték automaták is csatlakoztak.

játékterem flipper gép
Flipper gépeken játszó jól öltözött öltönyös felnőttek 1967-ben.

Talán sokan nem tudják hogy a flipper gépek elődje a Bagatelle története egészen az 1800-as évek elejéig visszanyúlik. Ez a játékot akkor még elsősorban francia nemesek játszották. A manapság is ismert flipper az 1930-as években indult el világhódító útjára. A flipper játék Amerikából indult és egy Brit származású feltaláló kezdte el gyártani az Ohió államban. Kalandos története volt mivel már egészen korán 1942-ben betiltották New Yorkban és néhány további államban. Ez a tiltás egészen a hetvenes évekig korlátozta terjedését. A tiltás oka, hogy szerencsejáték kategóriába került pedig egyértelmű a szabályait tekintve, hogy egy ügyességi játékról van szó, amivel nem lehet pénzt nyerni, maximum plusz játékidőt. A flipper játékról bővebben!

játékterem billiárd asztal
A Balatonfüredi Hotel Annabella kerti bár és játékterem 1968-ban.
A rex asztal is népszerű játék volt!

A rex asztalok nagyobb üdülőkben is megtalálhatóak voltak amire biztos sokan emlékeznek. A játék fő szabálya egyszerű volt minél értékesebb lyukba elrakni a golyókat, azonban az asztal közepén elhelyezett gombát nem szabadott felborítani. Néhol a rex asztalhoz egy szintén népszerű csocsó asztal is társult!

A játéktermek kínálatában a videojátékokból az elsők között volt a Pac Man, ahol egy sajtformájú figurával kellett felfalni a labirintus pályán elhelyezett pontokat.

De volt King Kong-os ahol egy gorillával kellett ügyesnek lenni, és a hagyományos Ping Pong-ra épülő játékok továbbfejlesztett változatai, ahol általában egy golyót kellett irányítani (falbontós). Természetesen a sci-fi filmek űrhajós játékairól se feledkezzünk el, ami szintén nagy népszerűségnek örvendett a fiatalság körében. Valamint a fiúk körében mindig közkedvelt autós játékok.

játékterem vidámpark
Gyerekek játszanak a Városligeti Vidámpark játéktermében 1973-ban.

Én gyerekként három játéktermet szerettem ahová néha eljutottam és néhány feledhetetlen percet élhettem át. Az egyik a vidámparkban volt, a másik a XI. kerületi FMH (Fővárosi Művelődési Ház) Főbejárata melletti jobb oldali szárnyánál található Empátia játékterem. Ez egy kis helyiségből ált, de ahhoz képest aránylag sok gép volt benne elhelyezve. Az egyik oldalon a hagyományos flippergépek sorakoztak, a másik oldalon a videojátékok kaptak helyet.

A harmadik a Déli pályaudvar szomszédságában az alkotás mozihoz néhány sarokra egy pince helyiségben volt található. Elég nagy helyiség volt ami körbejárhatóan volt kialakítva. Minden korosztály megtalálta a számára kedvenc játékot.

Azonban bármelyik játékteremre is esett a választás költséges mulatság volt, amit nem mindig engedhetünk meg magunknak!

játékterem vidámpark
A földszinten és a galérián is megy a játék, a Városligeti Vidámpark játéktermében 1973-ban.

Ezért gyerekként sokszor inkább a mozit választottuk, amit gyakran jobb befektetésnek találtunk a kevés kis pénzünk elköltéséhez.

Minden játék általában 2 forinttal működött de egy kicsivel később már voltak drágább 2×2 forintos játékok, majd jöttek az 5-10 forintosokkal működők.

A vidámpark területén külön épületben kialakított játékteremben is sok gép volt elhelyezve, amit a fiatalok mellett a felnőttek is előszeretettel használtak.

A Budai skála egy oldalsó kistermében is volt egy időben játékterem azonban ez már más rendszer szerint működött inkább egy számítógépes klub volt, ahol Commodore gépeken lehetett játszani. Én inkább csak nézelődtem itt pár alkalommal így nem tudom milyen rendszer szerint működött. Gondolom időalapon lehetett használni a gépeket!

Egyik ismerősömnek viszont volt egy egyszerű fekete-fehér ping-pong tévére köthető játék konzolja amivel sokszor egész délutánokat játszottunk a haverokkal.

Manapság is van egy flipper múzeum amit a XIII. kerületben került kialakításra, aki egy kis nosztalgiára vágyik érdemes ellátogatni ide.

A számítógépek és a játékkonzolok elterjedésével a játéktermek sorra megszűntek.

Azonban a videójátékok ma is népszerűek, csak mindenki otthon használja ezeket a játékokat. Sok retró arkade játékot újra kiadnak amik grafikában gyengék a mai technikához képest de sokan szeretik őket.

Neked is vannak emlékeid a bejegyzés témájához kapcsolatosan? Írd meg a Retró napló beszélgetős fórumán, ahol minden nosztalgia kedvelőt szeretettel várunk.

Ebben a bejegyzésben is a Fortepan oldaláról lettek felhasználva az illusztrációként használt képek!

További nosztalgia hangulatú írások:

Nagy csarnok, amit a turisták is szeretnek!

A nagy csarnok azaz (központi vásárcsarnok) egy impozáns épület gyönyörű homlokzattal és tetőszerkezettel, amit a turisták is kihagyhatatlan célpontként látogatnak.

A Budapesti piacokról szóló sorozatunk második részében a Fehérvéri úti piac után, a Nagy vásárcsarnokot mutatjuk be. (Sajnos kevés felhasználható kép áll rendelkezésre az épületről.)

A Dimitrov (Fővám) téri központi vásárcsarnok 1982-ben.
A színes fotó jól bemutatja a díszes tetőszerkezetet.

A Szabadság híd Pesti hídfőjénél található Fővám téri csarnok, régen Dimitrov csarnokként is üzemelt. A Duna közelsége is jó kiegészítést nyújtott a friss áruk piachoz való vízi szállításához. Manapság a régen vízi szállításhoz használt közvetlen föld alatti járatott, már csak szemét szállításra használják! Ennek a piacnak is van egy pince szintje ahol egy nagy élelmiszer üzlet és néhány árus található. (Az alsó szinten elég régen jártam, ezért pontosan nem tudom az üzletek elhelyezkedését.)

Dimitrov téri nagyvásárcsarnok
A Dimitrov (mai Fővám) téri Nagyvásárcsarnok épülete 1961-ben.

Amennyiben kiegészítenétek a bejegyzés tartalmát írjátok meg kommentben facebook oldalunkon!

nagy csarnok 1970
A Dimitrov téri piac egyik árusa 1970-ben.

A Nagy csarnok épülete Pecz Samu tervei alapján készült el 1897-ben.

Nagycsarnok zöldségárusok
Zöldségárusok a Nagy csarnokban 1967-ben.

A ma is üzemelő épület tágas teret biztosít a vásárláshoz. Itt is a legpraktikusabb kialakítással a földszinten vannak a zöldség, hús, és egyéb termék árusok. A piac hatalmas belmagassága és függőfolyosói kicsit pályaudvar jelleget adnak az épületnek. A függőfolyosók elsősorban a szuvenír árusoknak biztosítanak helyet.

vásárcsarnok falatozó
Fővám (Dimitrov) tér, Központi Vásárcsarnok, falatozó a galérián 1967-ben.
A képet adományozta: Zofia Rydet

Az emeleti részeken az éttermek is közkedveltek a turisták számára. Itt a legendás Magyar hungarikumnak számító Gulyást, vagy a szintén népszerű lángost is megkóstolhatják. A csarnok tetőszerkezete és homlokzata is gyönyörű ezért kedvelt fotótéma.

nagy csarnok 1981
A Nagy csarnok hosszú fő folyosója 1981-ben.

A csarnok megközelítése nagyon kedvező tömegközlekedéssel, ahol már a 4-es Metró is megáll! Személygépkocsival a környező utcákban, vagy a csarnok mögötti parkolóban van lehetőség a (fizetős) parkolásra. Az épület a Pesti és Budai lakosok mellett a turisták körében is elterjedt célponttá vált.

A Blogbejegyzésben található képek a Fortepan oldaláról lettek felhasználva, ahol már több már több mint 150 000 fotó található. Minden képre kattintva elérhető azok eredeti forrása!

A bejegyzéshez kapcsolódó fórumtémánk:

További nosztalgikus hangulatú írások:

A Lágymányosi Fehérvári úti (Skála) piac.

A Lágymányosi Fehérvári úti piac egy érdekes (Piramis szerű) építészeti stílusban készült és 1977-ben nyitotta meg kapuit a vásárlók előtt.

Itt a retró napló blogon egy új sorozat keretében a Budapesti piacokról olvashattok képes összefoglalókat.

Mikor az első gondolat felmerült, hogy a piacokról is érdemes lenne írni, hirtelen olyan sok hely beugrott, ezért azonnal felismertem egy bejegyzés kevés lesz ehhez a témához.

Budapest elég nagy ahhoz, hogy az összes piacot bemutassam ráadásul csak néhányat ismerek személyesen, így ennek a világnak csak egy szeletét fogom feltárni.

A képeket most is a Fortepan oldaláról használtam fel a bejegyzéshez!

A sorozat első részében a Budai oldal XI. kerületének a Lágymányosi piacnak a bemutatása következik.

A jelenlegi piac épületének területén, már a hatvanas években alkalmi bódékból árultak a termelők és kereskedők!

fehérvári úti piac 1966-ban
A Budapesti XI. Fehérvári úti piac 1966-ban. Háttérben a Bercsényi utca – Október huszonharmadika (Schönherz Zoltán) utca sarkán álló ház látszik.

Hivatalosan a Fehérvári úti piac már Lágymányos területéhez kapcsolódik, de gyakran Kelenföldi piacként is emlegetik.

fehérvári úti piac 1982
Dinnyevásár a Skála áruház szomszédságában található Fehérvári úti piacon 1982-ben.

Ne feledjük Kelenföldnek van még egy ideiglenes piaca, ami a Bikás parknál a Vahot utcai piac néven ismert de ez csak Szombati napokon üzemel a nagy parkoló területén.

Ebben a bejegyzésben a Fehérvári úti sokaknak még ma is csak Skála piac névvel azonosított épületéről lesz szó.

Fehérvári út piac képek 1
A Lágymányosi Fehérvári úti piac építése a szomszédos Skála áruház tetejéről nézve 1976-ban.

A szomszédos Skála Budapest nagyáruház 1976. Április 3.-án nyitotta meg kapuit, így csak egy kis lépéselőnyben volt a szomszédos piaccal szemben.

A XI. kerületben ez időben tömegesen átadott lakótelepi épületek miatt, egyre nagyobb szüksége volt a lakóságnak egy modern piacra, amihez ideális helynek bizonyult a Skála áruház melletti terület, ahol ekkor már működött egy piac alkalmi épületekkel. (A területen a piacot megelőzően egy teniszpálya volt.) Az építkezés gyorsan haladt így már 1977-ben megnyithatta kapuit a piac. A három szintes épületből egy a pinceszinten található, és tágas helyet biztosított a kényelmes vásárláshoz. Jellegzetessége az előregyártott beton panelekben körkörös ablakok kialakítása volt. A piac szintjein a termelők széles kínálata felsorakozott: zöldséges, húsárú, étkezde, élelmiszerbolt, gombavizsgálat és minden amire a lakosságnak igénye volt. A gyakorlat azt mutatja az emeletes piacok nem túl praktikusak, azonban mégis szerethető piaccá vált az évek során.

A környékbeli lakók gyorsan megszerették és birtokba vették a piacot. 1982-es fotó!

A képen látható hogy a fő épület mellett sátorszerű alkalmi épületekkel is kiegészült a terület, ahol gyakran elég nagy zsúfoltság alakult ki. A nyolcvanas évek közepétől egyre több külföldi árus (főképp Lengyelek) is árulták itt portékájukat. (Sokan az első kvarc órájukat is itt vásárolták meg.)

A Fehérvári úti piac a jól kiépült lágymányosi és kelenföldi villamos hálózatnak köszönhetően a távolabbról érkezőknek is könnyen elérhetővé vált.

A részben nyitott piac nagymértékben ki volt szolgáltatva az időjárásnak amit kiküszöbölve 2002-2003-ban egy nagyobb átépítés keretében a váz megmaradt de az épület teljesen fedetté vált. 2002 Június 18.-án a piac Skála áruház felé néző oldalán tűz ütött ki, amit a Tűzoltóság sikeresen eloltott!

2007-ben a szomszédságában álló Skála áruház is lebontásra került, melynek helyére a korszerű Allee bevásárló központ épült fel. A mai piac már küllemében nem hasonlít régi önmagára, de a befedés kétségtelenül modern körülményeket teremtett mind az árusok, mind a vásárlók számára egyaránt.

A Fehérvári úti piac napjainkban is működik és széles kínálatával jól kiszolgálja a vásárlóit.

A bejegyzésben található képek a Fortepan oldaláról lettek felhasználva!

További nosztalgia hangulatú írások:

Írta és szerkesztette: István