2022. január hónap bejegyzései

Játszótér a szocializmusban.

Egészen más kevésbé biztonságos játszóterek voltak a szocializmus évei alatt, azonban mégis felnőtt több korosztály is ezeken a játékokon.

A mai kor (Uniós) elvárásainak nem megfelelő játékok között nőttünk fel, és talán sokan kellemes emlékkel gondolnak vissza ezekre az időkre. Igen a hinták alatt nem volt gumipadló, és a vas játékoknál elég volt egy esés ami gyorsan sérülést okozhatott. Biztos hogy voltak komolyabb sérülések amelyek a játékok használatából adódtak. (De én például nem emlékszem nagyobb sérülésekre.)

A mára legendássá vált gömb mászóka 1967-ben a Városmajorban.
Fortepan/Hegyi Zsolt, Balla Demeter felvétele.

A képen látható gömbmászóka mai szemmel nézve valóban nagyon veszélyes volt, de gyerekként másképp tekintettünk rá. Aki párszor kicsit megsérült rajta biztos azt követően már óvatosabb lett, ami persze a többi játékra is érvényes íratlan szabály volt.

A hinták akkor még fémből voltak és maximum az ülőfelületük volt fa.

Veszprém Kis Lajos lakótelep hintázó gyerekei 1966-ban.
A szintén kedvelt mókuskerék (retró futópad) a Városmajorban 1968-ban.
A legtöbb helyen a csúszda betonból volt. Budapest Hunyadi téri játszótér 1971-ben.
A két szintes rakétás mászóka. Budapest Óbudai lakótelep 1973-ban.
A libikóka más néven mérleghinta 1973-ban. Szerintem ez a játék is sokaknak okozott sérülést!
Minden játszótér elmaradhatatlan kelléke a homokozó. Bp József Attila lakótelep 1976-ban.

A homokozókban is hosszú órakat töltöttünk, és néha távolugráshoz vagy magasugráshoz is használtuk.

A ma is működő Gellérthegyi csúzdás játszótér 1977-ben.

Itt már több méretű és formájú műanyag csúszda is volt amely változatos játékot biztosított a gyerekeknek.

Neked is vannak személyes emlékeid a témával kapcsolatban? Olvass bele a fórum témáinkba.

Hosszú órákat töltöttünk itt, és ez a játszótér a fő kedvencünk lett, így alig lehetett haza zavarni minket innen.

Nagy melegben a műanyag csúszdák mindig jól felmelegedtek!

A Bikás park dombjain is volt egy csúszdás játszótér. 1981-es felvétel.

A blogbejegyzésben található képek a Fortepan oldaláról lettek felhasználva!

További nosztalgikus hangulatú írások és képek:

A Városligeti műjégpálya régi képeken.

A szomorú sorsú Budapesti vidámpark.

Közel 50 év a panelházak árnyékában.

Írta és szerkesztette: István

Surda a Forró szél című Szerb sorozatból.

A Surda szó hallatán a legtöbben egyből a híres: Forró szél vígjátéksorozatra gondolnak, amely 1979-ben készült, de nálunk 1984-1985-ben került fel a magyar televízió műsorára.

A sorozat 10 részes és (50-60 perces epizódokkal) mutatja be Surda avagy teljes nevén: (Borivoje Surdilovic) életét.

Később egy 90 perces mozifilm is készült a sorozat sikerén felbuzdulva Borivoje Surdilovic kalandos élete címen.

Surda naiv és már ránézésre is vicces személyisége jó alapot biztosít a történetnek. A fő elképzelése, hogy szeretne könnyű munkával sok pénzt keresni, de a nehézségeket már nehezen kezeli.

Surda a forró szél sorozatból

A történet Surda a Belgrádi borbély kalandjait mutatja be, ahogy megpróbál boldogulni a nagybetűs élet színpadán.

A szüleinek köszönhetően egy saját kis borbély műhelye van Belgrád belvárosában. Viszont a szakmáját a maga laza módján gyakorolja, így a vendégei legtöbbször elégedetlenül távoznak az üzletéből. Ezért hamar rájön talán más szakmákban próbál majd szerencsét.

A Surda karakterével elválaszthatatlanul összefonódott a kockás kalap, amit mindig lezserül dob a fogasra, és a létfontosságú sokszor életmentő kávé ami a vérnyomás helyreállításában segít neki. A főszereplőt a sorozatban gyakran látni fekvő pozícióban a fejeit alá támasztva és a lábait is felsrófolva, miközben az alacsony vérnyomására panaszkodik.

Szókimondó naiv viselkedése azonban rengeteg furcsa helyzetbe sodorja őt, és ezért gyakran váltogatja a munkáit. Bob a távoli rokona és segítője sok tanáccsal látja el de Surda mindig a maga módján érdekesen közelíti meg a lehetőségeket. A sorozat során több munkát is kipróbál Pl: Taxisofőr, biztonsági őr egy üzletben, Masszőr…. Néhány próbálkozás után Németországba utazik Bob a barátja után, akit luxus körülmények közt talál, de hamar kiderül hogy a vagyon csak az élettársának köszönhető aki éppen Bobra ráunva éppen elbocsájtja őt.

Surda néhány randevút követően gyorsan megnősül, de folyamatos pénzhiánya miatt ez a kapcsolata is rengeteg konfliktust generál.

Feleségével már majdnem elválnak amikor kiderül úton van a gyerek, ezért ismét folytatják a kapcsolatukat.

Surda az összes lehetőségből néhány nap után általában kudarccal távozik. De Firga Bácsi ajánlására bekerül egy építőipari házépítő céghez ahol a reklamációkat kell kezelnie, ami rengeteg új helyzetbe sodorja. Ennél a cégnél lesz először esélye egy saját lakásra, amire a nemrég született gyerek miatt egyre égetőbben szükségük lenne.

A lakást kalandos módon birtokba veszi.

Nem szeretnék minden poént felfedni akit részletesen is érdekel a sorozat itt megtekintheti az összes részt:

Jó szórakozást kívánok mindenkinek!

A főszereplőt alakító színész: Ljubiša Samardžić néhány éve 2017. Szeptember 8.-án 80 éves korában halt meg.

Érdekesség! A színészről megemlékezve 2019-ben kiadtak egy 23 Dinár névértékű emlékbélyeget, melyen a szerepbeli fiatal Surda, és az idős színész arcképe is megtalálható egymás mellett.

Írta és szerkesztette: István

Budapesti mozik (filmszínházak) régi képeken.

Budapest szerte rengeteg mozi üzemelt melyek legtöbbje bezárt és manapság egészen más funkciókat töltenek be ezek az épületek.

Ebben a blogbejegyzésben 1970-től régi képeken mutatjuk be a főváros filmszínházait.

Tartsatok velünk ebben a képes időutazásban!

budapesti mozik Bástya
Erzsébet (régen) Lenin körút 8 szám alatti Bástya filmszínház 1970-ben. A Blaha Lujza tér szomszédságában, az épület ma is áll de nem moziként működik.
budapesti mozik Corvin
A ma is működő Corvin mozi 1970-ben.
Bem Mozi
A Margit (régen Mártírok) körúti Bem mozi 1970-ben.

A Bem filmszínház ma is működik és elsősorban művész moziként funkciónál.

Toldi filmszínház
Bajcsy Zsilinszky út 36-38 Toldi filmszínház 1970-ben.
Híradó mozi
A Bástya mozival szemben található Híradó filmszínház az Erzsébet körút és a Dohány utca sarkán a New York kávéház szomszédságában 1970-ben.

Híradó néven 1979-ig üzemelt, majd Horizont néven folytatta a szórakoztatást egészen 1999-es bezárásáig. Manapság egy keresztény gyülekezet tart az épületben Istentiszteleteket.

Szikra filmszínház
Szikra filmszínház a Teréz körút 62 szám alatt. Az épület közel 100 éve 1926-ban kezdte meg működését filmszínházként.

A szikra épülete a Corvin filmszínház építészének tervei alapján készült a Nyugati Pályaudvar szomszédságában. Vetítőterme 700 ember befogadására volt képes!

Különlegessége, hogy nyitható tetővel rendelkezett, ami főképp nyáron tett jó szolgálatot.

vörös csillag mozi
Az Erzsébet körúti Vörös Csillag Filmszínház 1970-ben. Az 1956-os forradalom alatt félig leégett.
Puskin mozi
A ma is működő Puskin mozi a Kossuth Lajos utcában.
Budapest VII. István utcai Bethlen filmszínház.
kőbánya mozi
Egy esti kép a Kőbánya moziról 1970-ben.
Uránia mozi
A ma is működő Uránia filmszínház a Rákóczi úton. Az épület eredetileg a 1890 évek közepén mulatónak épült. Gyönyörű Mór stílusú belső díszítésekkel rendelkezik.
Zuglói filmszínház
Az Angol utcai Zuglói filmszínház.
Bányász filmszínház Budapest VIII. Kerület Csepreghy utca József körút sarkán.
Béke Filmszínház a XIII. Szent László úton 1972-ben.
filmmúzeum
Károly körút Dohány utca sarok a legendás Filmmúzeum 1972-ben. Manapság a Belvárosi színház üzemel itt.
alkotmány filmszínház
Budapest IV. Árpád út 57-59 Alkotmány filmszínház 1973-ban.
A József Attila lakótelepen található Pest-Buda filmszínház 1973-ban. Ennek az épületnek volt egy iker testvére a Budafoki. amely a város másik felén azonos tervek alapján épült. Ma már mindkettőt lebontották!
budafok mozi
Budafok filmszínház 1974-ben. Az épület 1991-ig működött filmszínházként majd egy ideig bútorbolt majd ruhaboltként is funkcionált, ezt követően lebontották. Ma a helyén közösségi tér üzemel! Állítólag Tatabányán is volt egy hasonló tervekre épült mozi!
Május 1. mozi a II. kerületben 1974-ben ma Átrium filmszínház.

További nosztalgia hangulatú írások:

A mozik régen, HD kép és 5.1 es hang nélkül is élményt adtak.

A Budai parkszínpad régi képeken.

Életünk a 70-80-as években.

Írta és szerkesztette: István

A Városligeti műjégpálya régi képeken.

A téli napok kedvenc időtöltése a korcsolyázás, amihez a Budapesti Városligeti műjégpálya már több mint 100 éve helyet biztosít.

Gyerekként emlékszem amikor a Városligeti műjégpálya bejárata előtt hosszú sorokban vártuk a bejutást, majd a jegyvásárlást követően izgatottan vettük fel a korit és szinte szaladtunk a jégre. Korcsolyázás közben nem is érzékeltük a téli mínuszokat, de azért időnként jól eset egy forró tea erejéig megpihenni az épület tövében.

Szólt a zene és mi csak róttuk a köröket miközben jókat szórakoztunk.

A korcsolyázás befejeztével emlékszem milyen fáradtak voltunk, így nem volt kellemes még átutazni a városon, hogy végre otthon megpihenjünk. Azonban az élmény kárpótolt és néhány nap múlva már újra vártuk mikor mehettünk megint korcsolyázni. Nagyon hideg napokon a szomszédban lévő általános iskola jegét is fellocsolták ahol ingyenesen korcsolyázhattunk és a sok utazást is elkerülhettük.

A Városligeti műjégpálya volt a legnagyobb jégfelület, amely a Budapestiek tömegének kellemes kikapcsolódást nyújtott.

Szerencsére a mai napig üzemel, természetesen a kor igényeinek megfelelően felújítva.

Ebben a bejegyzésben néhány képen keresztül mutatjuk be a jégpálya történetét.

műjégpálya 1
Az ideiglenes jégpálya és épülete egy 1890 után készült felvételen. A képekre kattintva megtekinthető azok eredeti forrása!
Egy másik korai kép a műjégről 1911-ben. A háttérben a Szépművészeti Múzeum épülete.
Korcsolyázó hölgyek a jégen 1920-ban.
Tíz évvel később 1930-ban is tömegeket vonzott ez a téli sportolási lehetőség.

Wavita.hu a Walmark webáruháza
Itt még üres a pálya 1969-ben készült felvétel.
Pályakarbantartás seprűvel 1970-ben.
Az önfeledt korcsolyázók a háttérben a Vajdahunyad vára 1971-ben.
Ismét pályakarbantartás hólapáttal esti fényeknél 1973-ban.

A blogbejegyzésben felhasznált képek a Fortepan oldaláról lettek felhasználva, ahol már több mint 150 000 régi fénykép található.

További nosztalgia hangulatú képes beszámolók:

Személyes emlékek a Budapesti Vidámparkról.

A Budai parkszínpad régi képeken.

Nagytétény régen és ma, 61 év különbséggel.

Írta és szerkesztette: István

A blogbejegyzés a forrás megjelölésével szabadon megosztható.

Köszönjük ha megosztásoddal támogatod a gyűjtőmunkánkat!

Izaura a rabszolgalány élete a Rabszolgasors című sorozatban.

A nyolcvanas évek második felében pontosan 1986 Szeptemberétől tűzte a Magyar televízió a műsorára a Rabszolgasors című Brazil sorozatot amely Izaura a rabszolgalány életét mutatta be.

A sorozat főszereplője Izaura akit Lucelia Santos Brazil színésznő alakított. Az eredeti sorozat egy évadból, azon belül 30 epizódból állt, azonban a külföldre szánt kópiák már 100 (általában 30 perc körüli) részben kerültek nálunk bemutatásra.

A magyar nézők rendkívül megkedvelték a sorozatot és hétről-hétre családok százezrei ültek a tv előtt az új részeket várva. Braziliában már 10 évvel (1976-ban) a magyarországi premier előtt bemutatásra került. A sorozat egy Brazil ültetvényen játszódik és Izaura a rabszolgalány élete körüli eseményeket mutatja be.

Ez a sorozat volt az első Latin Amerikai teleregény amely eljutott Magyarországra! A sorozatnak akkora sikere volt, hogy a főszereplőt 1987-ben meghívták Magyarországra is ami a Skála Nagyáruház jóvoltából jöhetett létre.

rabszolgasors sorozat

Izaura a Brazil filmszínésznő pont az extrém hideg napokon a máig legendás nagy havazás idején látogatta meg hazánkat.

A rabszolgasors sorozat részei sokak kedvence volt.

A sorozat főszereplője Izaura Lucelia Santos színésznő 1987 Január 11.-én érkezett a fővárosba. A szokatlan hideg időjárás ellenére a ferihegyi repülőtéren rengeteg rajongó virágokkal várta. Két nappal később Január 13.-án a legendás Budapest Sportcsarnokban is fellépett ahol már tömegek üdvözölték.

A sorozat mai szemmel túl érzelgős és tudatosan a nézők összes érzelmeire építette az epizódokat, de még így is nagy szükség volt rá a Magyar nézőknek.

A színésznő két vidéki helyszínre (Zalaegerszeg, Kiskunhalas) is ellátogatott, ahol előadásain a énekhangjával is sikert aratott.

A magyarországi látogatás a hivatalos adatok szerint 2-5 millió forintba került, és szinte minden fellépésnél vele volt négy éves kisfia is. A városi legenda szerint néhány lelkes rajongó az Izaura film béli keserű sorsát látva, gyűjtést szervezet a felszabadításáért.

A rabszolgasors sorozat sikerén felbuzdulva 2004-ben más szereplőkkel és címmel: Izaura a rabszolgalány. újraforgatták amelynek 167 epizódja készült.

Érdekesség: 2016-ban egy új Magyar Tv csatorna is felhasználta az Izaura nevet.

További a régmúlt eseményeit bemutató írásaink:

Emlékezés a Budapest Sportcsarnokról.

A mozik régen képes beszámoló.

Írta és szerkesztette: István

Rockzene a nyolcvanas években.

A fiatalok körében a rockzene népszerű műfaj volt a nyolcvanas években is.

A Magyar rockzenei koncertek a fiatalok számára igazi kikapcsolódást biztosítottak, ahol mindenki kitombolhatta magát. A rockzenei mozgalom már a 60-70-es években elindult, ami a nyolcvanas években csak folytatódott.

Voltak akik csak mint hallgatóság, de sokan saját együtteseket is létrehoztak hobbi tevékenységként.

Ekkor már próbálták az együttesek magyar nyelven saját számokkal szórakoztatni a fiatalokat. A dinamikus gitár riffekre épülő rockzene sokak számára a lázadást jelképezte, de a legtöbb esetben csak próbálták kriminalizálni ezt a stílust és a csöves jelenséghez kötni. A valóságban a társadalom különböző szintjei is képviseltették magukat egy-egy koncert erejéig, és a látványra ijesztő tömeg általában békés maradt.

rock koncert
A képen is látható a rockzene tömegeket vonzott. Óbuda hajógyári sziget szuperkoncert 1981-ben.

Minden együttesnek megvolt a rajongó tábora melynek a kemény magja talán a szegényebb társadalmi osztályokhoz kapcsolódott, de ez mellett jól szituált családok gyermekei is nagy számban látogatták ezeket a koncerteket.

Wavita.hu a Walmark webáruháza

A Rockzene a nyolcvanas években is meghatározó és kedvelt zenei stílus maradt.

Különböző zenei formációk az Ország több területén is alakultak:

  • Lord együttes Szombathely.
  • Edda Művek Miskolc.
  • Sing Sing Százhalombatta.
  • East és a Nyers Szeged.
Miskolc Népkerti pálya Jubileumi Rockfesztivál P. Mobil koncert 1983-ban.

De rengeteg Budapesti zenekar is járta az országot:

  • P-Mobil
  • Karthagó
  • Dinamit
  • Beatrice
  • P-Box
  • Korál
  • Omega
  • Scorpió

A nyolcvanas években már több külföldi a rockzenei stílust képviselő előadó is ellátogatott kis hazánkba.

  • Tina Turner
  • Alvin Lee
  • Carlos Santana
  • Iron Maiden több alkalommal is!
  • Dire Straits.
  • Deep Purple
  • Europe
  • Black Sabbath.
  • Queen koncert a Népstadionban 1986 nyarán. (Sajnos nem voltam ott!)

A lista nem teljes!

Az élő zenei koncerteknek van egy varázsa és a tinédzserek általában a kikapcsolódás lehetőségét látták bennük, ahol a napi megszokott rutinból és a szabályokból kitörhettek. A zenék szövegei is erősítették ezt az érzést:

Beatrice koncert
Hajógyári sziget Beatrice koncert 1980-ban.

Támadás, egy kettő három.

Beatrice: Jerikó című száma.

Azonban a vadnak tűnő riffek mellett a legszebb lírai számok is rockzenekarok szerzeményeiből kerültek ki:

  • Karthago: Requiem vagy az Apáink útján
  • Edda Művek: Álmodtam egy világot Éjjel érkezem.
  • Hobo Blues Band: Tetovált lány Hajtók dala.
  • Piramis: Ajándék Ha volna két életem.

Néhány zenekar zenéjével annyira sikerült a közönségnek az azonosulás, hogy úttörő Őrsöket is elneveztek kedvenceikről pl: Piramis együttes.

Más zenekaroknak kultikus tárgyaik is lettek lásd: Ricse kendő.

Nagyobb koncertek előtt a közelben lévő kocsmákban már elindult az alapozás, azonban a rajongók többsége nem volt olyan veszélyes mint ahogy azt híresztelték. Magam is több koncerten jártam, de soha nem éreztem magam veszélyben bármilyen nagy tömeg is volt. Igaz az első sorokban ment a harc a helyekért és amikor több ezer ember egymáshoz tapadt követni kellett a tömeg mozgását ami sok energiát igényelt.

P. Mobil koncert a hajógyári szigeten 1981-ben.

Az biztos akinek tömegiszonya volt az jobb ha nem merészkedett a színpad közeli első sorokba.

A rockzene egy életérzés amit csak egy élő koncerten lehet igazán átélni!

Elmesélni nehéz is lenne, de aki egyszer átélte szerintem soha nem felejti el.

A Rock örök és elpusztíthatatlan.

Schuster Lóránt

(Azonban az tény, hogy a kilencvenes évektől kicsit csökkent a népszerűsége.)

Viszont manapság is aktív rock élet van!

További írások a zene témájában:

A zenehallgatás evolúciója.

A Budapest Sportcsarnok ami rengeteg rockzenei koncertnek is helyet biztosított.

Írta és szerkesztette: István

Wavita egészség webáruház