Diavetítés egy hangulatos esti program.

Talán sokan emlékeznek még rá a diavetítés milyen kellemes családi program volt a 60-70-80-as években.

A TV-nézés mellett a diavetítés is jó kikapcsolódást kínált a gyermekeknek. Mindenkinek voltak kedvenc filmjei és gyakran alig vártuk hogy besötétedjen és induljon a vetítés. A téli estéken talán gyakrabban került elő a vetítőgép, de a többi évszakban is kedvelt időtöltést kínált.

Egyszerű program volt, amihez csak egy fehér háttérre volt szükség és máris indulhatott a kalandozás. A diafilm kiválasztása volt az első, ami sokszor kisebb vitákat okozott, azonban ha sikerült a megegyezés indulhatott a film. A vetítési kép beállítása volt a következő lépés, amit a felvezető képkockákon lehetett finomítani, majd indulhatott a műsor.

Számomra néhány a sok kedvenc közül: Nyuszi Pista kalandjai, Gulliver Liliputban, Alibaba, Első nap az óvodában, Tappancs a szökevény, Vuk…….

A diavetítés fő kellékei a diafilmek.

A vetített filmek befűzése után minden gyerek kíváncsian várta a képes történeteket, amihez a narrátor szöveget általában a szülők olvasták fel. Emlékeim szerint a gép sajnos elég gyorsan felforrósodott, így néha technikai szüneteket is kellett tartani a képes történetek között.

A képes történetek még igényeltek némi kreativitást, hogy a látott karakterek életre keljenek a szoba sötétségében. Az olvasó (storytelling) is sok pluszt hozzáadhatott az összhatáshoz. Ez a program kicsiknek és nagyobbaknak is egyaránt kellemes kikapcsolódást nyújtott. A filmtekercseket speciális műanyag tartókban tároltuk és igyekeztünk vigyázni rájuk. Sokaknak ma is ott rejtőzik a szekrény mélyén néhány régi szalag, amely a gyerekkor hangulatát őrzi.

Egy időben a hétfői napokon nem volt TV adás így a diavetítés jól pótolhatta ezt a programot.

A rövid diafilmek kezdetben fekete-fehérben, de később már színesben is elérhetőek voltak. A vetítés utánozhatatlan hangulatot nyújtott, amit az elmúlt évtizedek után is sokan emlegetnek. Nekünk a társasjátékok, a gombfoci és további beltéri játékok mellett a kedvenc időtöltéseink szerves része volt. Talán mai szemmel már unalmasnak tűnhet a színes állóképek nézegetése, de akkoriban (60-70-80-asévek) ez jó szórakozást kínált.

Írta és szerkesztette: István (Retró Napló blog.)

Amennyiben tetszett a blogbejegyzés, kérünk oszd meg ismerőseiddel is!

Köszönjük.

További nosztalgikus hangulatú írások:

Retró édességek. A 70-80-as évek finomságai.

Egy kis fagylalt történelem, ami nem olvad el.

A szomorú sorsú Budapesti vidámpark.