A nyári hónapokban a 70-80-as években is a strandok kerültek középpontba, melyek kis felfrissülést hoztak a meleg napokon.

Minden környéknek megvoltak a maga strandjai az észak Pesti rész a Dagály, Tungsram és a Palatinusba járt a dél Pestiek a Csepelit látogatták. Az észak Budai kerületek: a Pünkösd fürdő a Csillaghegyi, vagy a Római vízében hűsölhettek. A Budai rész belváros szakaszánál a Lukács a Rudas a Gellért a másik oldalon a Dandár volt kedvelt strandoló hely.

A dél Budai területekre nem sok strand jutott: az Albertfalvi és a Kábel strand.

Az Albertfalvi strandot a BESZKÁRT a BKV elődje üzemeltette és 1936-ban nyitotta meg kapuit. Egy nagy úszómedencéje volt amit a környező fák árnyékoltak így a vize nehezen melegedett fel benne. Akkoriban még nem voltak vízmelegítési megoldások kiépítve a medencékben, így a hideg csapvízzel töltött medencék csak a nap erejére számíthattak, ha némi melegedésre vártak. Ezért híres volt, hogy feltöltést követően sokáig nagyon hideg maradt a medence vize. Gyerekként emlékszem hosszasan biztattuk magunkat és egymást a medence partján, hogy bemenjünk a hideg vízbe.

Egy másik blogon is olvashattok egy személyes beszámolót az Albertfalvai strandról.

A strand hátsó részénél egy Büfé is üzemelt, de emlékeim szerint a legtöbb család elemózsiával felszerelkezve látogatta a fürdőt.

A medence mellett volt szabad terület a sportolásra is, egy kis foci pálya formájában. De aki a napozást részesítette előnyben szintén kibontakozhatott. A medence körül több pad is volt elhelyezve ahonnan a szülők figyelhették a gyerekeket.

A hetvenes és nyolcvanas években sok családnak biztosított kellemes hétvégi időtöltést ez a strand.

Emlékeim szerint a strand a 90-es évek közepéig működött, majd közel 20 évig elhagyatottan várta a sorsát. 2016-ban a már elhanyagolt romos területre felvonultak a munkagépek és egy lakópark alapjait kezdték építeni.

A lakópark azóta elkészült és a strand így már csak az emlékeinkben él tovább!

A másik dél Budai strand a Kábel volt amit a hetvenes évek elején zártak be (73-74) Körül. Ezt a strandot én gyerekként már csak bezárt romos állapotában láttam. A területen egy nagy medence és egy kisebb gyerekmedence működött. Sajnos a Kábel strandról csak egy fotóm van!

A medencék körül több gyümölcsfa is volt, melyek termését mi a környékbeli gyerekek szüreteltük a nyári napokon. A kihalt terület üres medencéiben az idők során csak az esővíz gyűlt össze, amiben ekkor már csak a békák sokasága élvezte a fürdőzést.

Ez a strand is évekig elhagyatottan várta a sorsát, miután a mostani Nyéki Imre uszoda építkezése elkezdődött.

A mai hibrid félig uszoda és félig strandként üzemelő létesítmény elsősorban a vízilabda meccsek kedvelt helyszínévé vált, de szakasosan a nagyközönség is látogathatja.

A retro napló blog fórum oldalán megírhatjátok ti melyik strandra szeretettek járni.

További nosztalgia hangulatú írások a blogon:

• Amo szappan és társai.
• 20 éves lenne az IWIW!
• Mobiltelefon a kilencvenes évek csúcsterméke.
• Balaton régi képeken. Második állomás: Zamárdi
• A videotéka jelenség és a kilencvenes évek.

Írta és szerkesztette: István

A Fővárosi Nagycirkusz története hosszú múltra tekint vissza, de a jelenleg is működő épületet 1971. január 14-én adták át.

A Budapesti nagy cirkusz régi múltra tekint vissza mivel először 1889-ben nyitotta meg kapuit. Az első cirkuszépület Wulff Ede tervei alapján egy szétszedhető mobil építmény volt, és a falait hullámbádog lemezek borították. Az épülethez egy óriási 50 méter hosszú istálló is tartozott. Valamint további érdekesség az épületben már 1892-ben vízöblítéses toalett működött!

1908-ban az épület egy részletes átépítésen eset át, amelyben az 80 méterrel távolabb került az állatkert területétől. További érdekes tény, hogy a cirkusz épületébe 1934-ben egy rövid ideig a Vígszínház társulata működött.

A második világháború éveiben a cirkusz jelentős károkat szenvedett, azonban 1945 Május 1-én mégis ünnepi előadással várta látogatóit.

A cirkuszt 1949-ben államosították és ekkor kapta a Fővárosi Nagycirkusz nevet.

A Fővárosi Nagycirkusz részletes története!

Ebben a blogbejegyzésben ezt követően az 1971-ben átadott új épületről olvashattok.

A híres kör épület hamar a városligeti panoráma egyik ismert pontjává vált, ahol gyermekek és felnőttek egyaránt jól szórakoztak. A változatos előadásokban megcsodálhattuk a Magyar és nemzetközi artistaművészet kiemelkedő tehetségeit. Az épület kupolája 15 méter magasságával a hetvenes években modern helyszínt biztosított a cirkuszi előadások megtartásához. A sokszor külföldről érkező fellépő művészek számára is kulturált körülményeket biztosított. Gyakran szállodaként is üzemelt és az épület hátsó felében kialakított öltözők 150 személy befogadására voltak alkalmasak. Az épület egyik (1991-92) körüli részleges felújításánál, magam is betekintést nyertem a cirkusz kulisszák mögötti világára.

A felújítás közbeni kisebb szünetekben szívesen néztem a porondot elfoglaló artisták próbáit. (A részleges felújításnál a nézőtér és a porond nem lett felújítva így folyamatosan működött.)

A művészek öltözőit használtuk, ami több elemében is tükrözte a 70-es évek hangulatát, de minden tekintetben kényelmes és komfortos volt.

A Cirkusz életében jelentős előrelépés volt amikor 1996-ban elsőként rendezhette meg a Budapesti Nemzetközi cirkuszfesztivált.

A cirkuszi nézőtér 2000 néző befogadására alkalmas és a mai napig is működik az intézmény.

A fővárosi nagycirkusz 2019. Június 27.-én ünnepelte fennállásának 130 éves évfordulóját.

Azonban a jelenleg is működő 1971-ben átadott épület 2021-ben 50 éves jubileumát sajnos a járvány miatt üres nézőtérrel tudta megünnepelni.

A fővárosi Nagycirkusz aktuális programjai!

A bejegyzésben található képek a Fortepan oldaláról lettek felhasználva!

A blogbejegyzést szerkesztette: István

Egy sorozat keretében a Balaton régi arcát szeretnénk bemutatni itt a Retró napló blogon.

Az első részben egy Siófoki (időutazásra) hívunk titeket amely pont száz évvel azaz 1922-től indul indul. Tartsatok velünk.

Siófok a Balaton déli partjának kiemelt városa, melyet zsúfoltsága miatt talán sokan nem szeretnek, de van aki éppen ezért kedveli!

Az első kép jól bemutatja az 1920-as évek fürdőruha divatját.

A manapság is használatban lévő Helka utasszállító hajó felújított formában a Balaton régi hangulatát eleveníti fel.

A hajót a hetvenes években kivonták a forgalomból, de 1996-ban egy felújítást követően ismét vízre szállt.

A Helka részletes története.

A mólók meghatározó szerepet töltenek be a Balatonparti települések életében.

A Magyar lányok már ekkor is szépek voltak!

A Balatoni hangulat fontos része a büfé, ami a régi képeken is látszik.

További írásunk a hatvanas, és hetvenes években népszerű önkiszolgáló éttermekről.

A rockzenei koncertek vonzották a fiatalokat, amit gyakran a Balaton partján valamelyik szabadtéri színpadon rendeztek. A csöves jelenség a zenei rendezvényekhez kapcsolódott.

A blogbejegyzésben látható képek a Fortepan oldaláról lettek felhasználva!

További nosztalgia hangulatú írások:

A Balatonboglári gömbkilátó igaz története, amit érdemes tudni mielőtt személyesen is meglátogatnánk.

A Balaton déli partján nyaralóknak egy kellemes nyári programot kínáló helyszín a Boglári gömbkilátó, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a tóra. Azonban talán sokan nem tudják de kalandos története volt mire elfoglalta a jelenlegi helyét.

A Somogy megyei Balatonboglár egyik jelképe a gömbkilátó ami a helyiség sziluettjének domináns szereplője.

A Várhegy a mai gömbkilátó helyszíne régen a kopaszdomb nevet kapta, mivel ekkor még nem voltak rajta lombos fák amit később kezdtek telepíteni a területre. A domb ideális helyszint biztosított egy kilátónak, ezért volt is egy elődje a jelenlegi kilátónak amit akkor még fából építettek.

A gömbkilátó szerkezete Kádár István mérnök tervei alapján alumíniumból készült az 1950-es évek elején.

A kilátó rögtön egy külföldi utazással indította karrierjét és az 1958-as Brüsszeli világkiállításon került bemutatásra. Ezt követően a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) is nagy sikert aratott. E két szereplését követően szállították a jelenlegi helyére.

Az eredeti tervek alapján egy üvegburkolattal is szerették volna ellátni és panoráma presszóként üzemeltetni. Azonban ez a terv meghiúsult, egyes hírek szerint az üvegtáblák a szállítás közben eltűntek, de lehet hogy csak féltek hogy az üveg felület nem bírja majd az időjárás viszontagságait így elvetették az ötletet.

Ez a két állítás városi legenda szerint kering, és nincs bizonyítva!

A gömbkilátó tehát 1967-ben került a Balatonboglári jelenlegi helyszínére.

A Xantus János nevet az 1980-as években vette fel. A 15 méter átmérőjű kilátó ekkor még ingyen látogatható volt, de a folyamatos karbantartás hiánya miatt egyre romosabb állapotba került. Az építmény egy teljes felújítást követően 2012 Július 22.-én újra megnyitotta kapuit, és ekkor már fizetős látványosságként folytatta pályafutását.

A gömbkilátó napjainkban is népszerű turisztikai látványosság amit főszezonban rengeteg látogató felkeres.

A nyári estéken változatos disz kivilágítással már messziről felismerhető a dombtetőn. A kilátó szomszédságában egy kalandpark is épült amely szintén sok látogatót vonz a helyszínre. Valamint nem messze a legendás kék és rózsaszín kápolna is megtekinthető, amely szintén a Balatonboglári kirándulások népszerű látnivalója.

A bejegyzésben elhelyezett fotók a Fortepan archívumából származnak!

A bejegyzés tartalmához a forrást a wikipédia oldaláról használtam fel!

További nosztalgia jellegű írások:

A szocializmus éveiben is voltak játéktermek, melyek széles korosztálynak nyújtottak szórakozási lehetőséget egészen a kiskamaszoktól a felnőttekig, egy kis kikapcsolódást nyújtva a sokszor monoton hétköznapokban.

Ekkor még nem volt playstation és xbox, azonban az igény megvolt egy kis játékra, kezdetben a flipper gépek voltak a legnépszerűbbek, amihez később a pénzérmével működő videojáték automaták is csatlakoztak.

Talán sokan nem tudják hogy a flipper gépek elődje a Bagatelle története egészen az 1800-as évek elejéig visszanyúlik. Ez a játékot akkor még elsősorban francia nemesek játszották. A manapság is ismert flipper az 1930-as években indult el világhódító útjára. A flipper játék Amerikából indult és egy Brit származású feltaláló kezdte el gyártani az Ohió államban. Kalandos története volt mivel már egészen korán 1942-ben betiltották New Yorkban és néhány további államban. Ez a tiltás egészen a hetvenes évekig korlátozta terjedését. A tiltás oka, hogy szerencsejáték kategóriába került pedig egyértelmű a szabályait tekintve, hogy egy ügyességi játékról van szó, amivel nem lehet pénzt nyerni, maximum plusz játékidőt. A flipper játékról bővebben!

A rex asztalok nagyobb üdülőkben is megtalálhatóak voltak amire biztos sokan emlékeznek. A játék fő szabálya egyszerű volt minél értékesebb lyukba elrakni a golyókat, azonban az asztal közepén elhelyezett gombát nem szabadott felborítani. Néhol a rex asztalhoz egy szintén népszerű csocsó asztal is társult!

A játéktermek kínálatában a videojátékokból az elsők között volt a Pac Man, ahol egy sajtformájú figurával kellett felfalni a labirintus pályán elhelyezett pontokat.

De volt King Kong-os ahol egy gorillával kellett ügyesnek lenni, és a hagyományos Ping Pong-ra épülő játékok továbbfejlesztett változatai, ahol általában egy golyót kellett irányítani (falbontós). Természetesen a sci-fi filmek űrhajós játékairól se feledkezzünk el, ami szintén nagy népszerűségnek örvendett a fiatalság körében. Valamint a fiúk körében mindig közkedvelt autós játékok.

Én gyerekként három játéktermet szerettem ahová néha eljutottam és néhány feledhetetlen percet élhettem át. Az egyik a vidámparkban volt, a másik a XI. kerületi FMH (Fővárosi Művelődési Ház) Főbejárata melletti jobb oldali szárnyánál található Empátia játékterem. Ez egy kis helyiségből ált, de ahhoz képest aránylag sok gép volt benne elhelyezve. Az egyik oldalon a hagyományos flippergépek sorakoztak, a másik oldalon a videojátékok kaptak helyet.

A harmadik a Déli pályaudvar szomszédságában az alkotás mozihoz néhány sarokra egy pince helyiségben volt található. Elég nagy helyiség volt ami körbejárhatóan volt kialakítva. Minden korosztály megtalálta a számára kedvenc játékot.

Azonban bármelyik játékteremre is esett a választás költséges mulatság volt, amit nem mindig engedhetünk meg magunknak!

Ezért gyerekként sokszor inkább a mozit választottuk, amit gyakran jobb befektetésnek találtunk a kevés kis pénzünk elköltéséhez.

Minden játék általában 2 forinttal működött de egy kicsivel később már voltak drágább 2×2 forintos játékok, majd jöttek az 5-10 forintosokkal működők.

A vidámpark területén külön épületben kialakított játékteremben is sok gép volt elhelyezve, amit a fiatalok mellett a felnőttek is előszeretettel használtak.

A Budai skála egy oldalsó kistermében is volt egy időben játékterem azonban ez már más rendszer szerint működött inkább egy számítógépes klub volt, ahol Commodore gépeken lehetett játszani. Én inkább csak nézelődtem itt pár alkalommal így nem tudom milyen rendszer szerint működött. Gondolom időalapon lehetett használni a gépeket!

Egyik ismerősömnek viszont volt egy egyszerű fekete-fehér ping-pong tévére köthető játék konzolja amivel sokszor egész délutánokat játszottunk a haverokkal.

Manapság is van egy flipper múzeum amit a XIII. kerületben került kialakításra, aki egy kis nosztalgiára vágyik érdemes ellátogatni ide.

A számítógépek és a játékkonzolok elterjedésével a játéktermek sorra megszűntek.

Azonban a videójátékok ma is népszerűek, csak mindenki otthon használja ezeket a játékokat. Sok retró arkade játékot újra kiadnak amik grafikában gyengék a mai technikához képest de sokan szeretik őket.

Neked is vannak emlékeid a bejegyzés témájához kapcsolatosan? Írd meg a Retró napló beszélgetős fórumán, ahol minden nosztalgia kedvelőt szeretettel várunk.

Ebben a bejegyzésben is a Fortepan oldaláról lettek felhasználva az illusztrációként használt képek!

További nosztalgia hangulatú írások:

A nagy csarnok azaz (központi vásárcsarnok) egy impozáns épület gyönyörű homlokzattal és tetőszerkezettel, amit a turisták is kihagyhatatlan célpontként látogatnak.

A Budapesti piacokról szóló sorozatunk második részében a Fehérvéri úti piac után, a Nagy vásárcsarnokot mutatjuk be. (Sajnos kevés felhasználható kép áll rendelkezésre az épületről.)

A Szabadság híd Pesti hídfőjénél található Fővám téri csarnok, régen Dimitrov csarnokként is üzemelt. A Duna közelsége is jó kiegészítést nyújtott a friss áruk piachoz való vízi szállításához. Manapság a régen vízi szállításhoz használt közvetlen föld alatti járatott, már csak szemét szállításra használják! Ennek a piacnak is van egy pince szintje ahol egy nagy élelmiszer üzlet és néhány árus található. (Az alsó szinten elég régen jártam, ezért pontosan nem tudom az üzletek elhelyezkedését.)

Amennyiben kiegészítenétek a bejegyzés tartalmát írjátok meg kommentben facebook oldalunkon!

A Nagy csarnok épülete Pecz Samu tervei alapján készült el 1897-ben.

A ma is üzemelő épület tágas teret biztosít a vásárláshoz. Itt is a legpraktikusabb kialakítással a földszinten vannak a zöldség, hús, és egyéb termék árusok. A piac hatalmas belmagassága és függőfolyosói kicsit pályaudvar jelleget adnak az épületnek. A függőfolyosók elsősorban a szuvenír árusoknak biztosítanak helyet.

Az emeleti részeken az éttermek is közkedveltek a turisták számára. Itt a legendás Magyar hungarikumnak számító Gulyást, vagy a szintén népszerű lángost is megkóstolhatják. A csarnok tetőszerkezete és homlokzata is gyönyörű ezért kedvelt fotótéma.

A csarnok megközelítése nagyon kedvező tömegközlekedéssel, ahol már a 4-es Metró is megáll! Személygépkocsival a környező utcákban, vagy a csarnok mögötti parkolóban van lehetőség a (fizetős) parkolásra. Az épület a Pesti és Budai lakosok mellett a turisták körében is elterjedt célponttá vált.

A Blogbejegyzésben található képek a Fortepan oldaláról lettek felhasználva, ahol már több már több mint 150 000 fotó található. Minden képre kattintva elérhető azok eredeti forrása!

A bejegyzéshez kapcsolódó fórumtémánk:

További nosztalgikus hangulatú írások: