Kiürült ország. Fikciós novella.

Mikor a hirtelen jött nagy sötétséget felváltotta a végtelen csend, körbenézett a teremben amely teljesen kiürült.

Mi történhetett gondolta magában? Talán szünet van és mindenki kiment?

Pár másodperc gondolkozás után ő is felállt és elhagyta a hatalmas üléstermet, ahol továbbra is néma csend honolt. Kilépet az előtérbe de ott sem talált senkit. A parlament épülete számára talán még soha nem volt ilyen üres. A hosszú folyosók díszes falai is hangtalan figyelték.

Őrség hiányában szokatlanul egyedül közelített irodájához. Az ajtón réztáblán ott volt az ismerős felirat: Orbán Viktor Miniszterelnök, azonban belépve az iroda is üresen fogadta.

Leült az asztalához és elmélkedni kezdett: Most mit tegyen?

Az első gondolata a telefonálás volt, hátha így kiderítheti a szokatlan csend okát. Azonban hiába hívta családja több tagját is, senki nem vette fel a telefont. Ekkor már egy kicsit kezdte idegesíteni a váratlan helyzet. A család után néhány közeli ismerőst is felhívott, de a telefon minden esetben néma maradt.

A hosszú telefonszám listán nem volt egy szám sem, aki válaszolt volna hívására. Azonban kicsit reménytelenül de tovább próbálkozott. Mikor már majdnem feladta egy hosszú csengés után valaki megszólalt a vonal végén.

Halló! Lőrinc te vagy az? Igen persze, hát engem hívtál nem?

Te figyelj valami gond van, eltűntek az emberek. Ezt hogy érted? Neked nem tűnt fel hogy mindenki eltünt? Várj egy percet kimegyek a szaunából megnézem.

Hosszú csend után: Valóban, itt sincs senki. Mi történt?

Azt én is szeretném tudni jött a válasz a vonal végéről.

Na figyelj bármi is történt találkozzunk. Rendben 2 óra múlva legyél ott a Felcsúti Pancsó arénánál. (Remélem megvan még a kulcsod, a hátsó bejáratnál találkozunk.)

Rendben.

Elnök úr mielőtt felvette a kabátját a megszokott golyóálló mellényen még kicsit elgondolkozott, de aztán rájött: ha nincs nép nincs veszély. Ezért e nélkül indult el a hosszú folyosón.

Szokatlan volt a testőrség hiánya és az őt szállító jármű kulcsainak beszerzése is elvett néhány percet, de ezt követően az oldalsó kijáraton sikeresen elhagyta a Parlament épületét. A kocsiba ülve rövid beállítás után indította a járművet és elindult a néptelen utcákon. A kiürült város látványa, csak fokozta a félelmét a szokatlan helyzet miatt.

Gyorsan átszelte a várost és Felcsút felé vette az irányt. Az utcai lámpák funkciójukat veszítve unottan villogtak.

A stadionhoz érve megnyugodott mikor meglátta barátját Lőrincet.

Együtt léptek be a monumentális arénába, és leültek az egyik oldalsó szektor székeire. Ekkor már Lőrinc is tudta hogy valami váratlan helyzet történt. Percekig értetlenül ültek egymás mellett majd Viktor megszólalt: Mit csináljunk?

Hát most a jelek szerint, hogy miénk az ország bármit csinálhatunk.

De talán induljunk el külföldre a hajóm mindig készenlétben vár mondta Lőrinc. Ott majd átgondoljuk a folytatást.

Na aztán ki vezeti majd azt a hajót Lőrinc? Erre nem gondoltál?

Tényleg!

Valójában az egész világ kiürült, vagy csak szeretett országunk? Azért ezt jó lenne tisztázni.

Nézd itt van ez a nagy stadion is, de mit ér az aranylábú srácok nélkül.

Szerintem hívjuk fel külföldi ismerőseinket. Hogyha ők sem válaszolnak, akkor egy globális problémával állunk szemben.

A külföldi telefonhívások segítségével gyorsan kiderült nem a világ, csak Magyarország ürült ki.

Na jó de mi lett az emberekkel? Folytatták az elmélkedést a stadion üres lelátóján.

Talán túl sok volt az adó és elmenekültek? Na ne bolondozz Lőrinc, akkor áruld már el nekem: Mi lett a nyugdíjasokkal? Hiszen ők is mind eltűntek.

Nem tudom, én is csak találgatok.

Bármi is történt itt maradtunk ketten egy üres országgal. Mit csináljunk?

A beszélgetést az elnök úr telefoncsengése törte meg. Nocsak talán maradtak mások is? Majd nadrágzsebébe nyúlt a telefonért.

Lőrinc kiváncsian várta ki a hívó fél.

Ajajj ez a Feri! Milyen Feri? Hát a Gyurcsány. Úgy tűnik ő mindenhol ott van, de azért felveszem a telefont hátha ő többet tud a helyzetről.

A Ferivel hosszas telefon beszélgetésből kiderült, hogy nem érdemes elhagyni az országot mert az itt maradtak a bőrük alá egy chipet kaptak ami fájdalmat generál ha valaki megpróbálja átlépni a határt.

Tehát maradt egy üres ország, ahol eddig úgy tűnik hárman maradtunk.

Mindketten értetlenül a távolba meredve ültek, mikor a messzeségben megláttak egy feléjük közelítő személyt. Az ismeretlen körvonalai ahogy közelített egyre élesebb lett. Mikor felismerhető távolságba ért Viktor döbbenten érzékelte: …… ez Magyar Péter!

Szokatlan helyzet ajaj…. Mit mondjak majd neki? Nincsenek testőrők, teste izzadni kezdett, mikor a jobb vállán erőteljes nyomást érzett.

Elnök Úr jól van? Ekkor a szemeit kinyitva a teli ülésteremben ébredt. Igen minden rendben, csak úgy tűnik kicsit bealudtam. A következő másodpercben az előtte lévő laptopján még befejezte a pár perce megkezdett Passziánsz kártya játékot, majd a biztonsági emberek gyűrűjében elhagyta az üléstermet.