Budapest közlekedése nagymértékben javult a Metró járatok kiépítésével, melyek kényelmes és gyors közlekedést biztosítottak a városon belül.
Ebben a bejegyzésben nem évszámokat szeretnék felsorakoztatni és bemutatni a Budapesti metró járatok kiépítésének részleteit, inkább a vonalak és állomások kultikus helyeit mutatnám be egy kis személyes emlékezéssel tarkítva.
A hetvenes évek elejére a villamos hálózatok igazán bőséges választékot kínáltak az utazásra, azonban a Metró megjelenésével a már-már kaotikus föld feletti tömegközlekedés egy kicsit fellélegezhetett. A földalatti közlekedés egy új perspektívát nyújtott a munkába járó tömegek számára. Bár sokan eleinte idegenkedtek ezzel a földfelszín alatti megoldással, azonban a gyors közlekedést látva hamar feloldottak ezek a félelmek.
Budapest és a Metró egy jó párost alkotva gyors, kényelmes, hatékony utazási lehetőséget kínált az utazóközönségnek.
Voltak jellegzetes állomások például a következő képen látható Őrs Vezér téri 2-es Metró végállomása. Ami az alagútból a felszínre törve juttatta tovább az utazókat a további busz, villamos, vagy a hév megállókhoz.
Budapest közlekedése a Metró nélkül manapság elképzelhetetlen lenne!
Mielőtt lemennénk a föld alá a következő képen megnézhetjük a bejáratoknál található jellegzetes kapukat, melyeken még érvényes jeggyel is félve léptünk át, nehogy ránk csukódjanak az emlékezetes bejutást gátló karok. De a tipikus színes mozaik burkolat is megcsodálható, amely a legtöbb metróállomás fő ismertetője volt.
A szintén legendás Deák téri kör csarnok feljárója. Itt később több metróvonal is találkozott ezért aki nem figyelt könnyen eltévedhetett.
A Budapestiek kedvelt találkozási pontja volt ez a tér, így gyakran elhangzott: Találkozunk 7-kor a Deákon a metró kijáratnál mondat.
Mennyi kapcsolat kezdődhetett a Metró aluljáróiban és mennyi ért véget itt? Sok-sok személyes történet amely felmerül bennünk amennyiben gyakran használtuk a Budapesti metró járatait. (Sajnos több élet is véget ért itt.) Számomra az apró mozaikkő falburkolat, a neon fények, és a folyamatos huzat ami rögtön eszembe jut a Metró járatairól.
A Batthyány téren is több átszállási lehetőség volt más földfelszíni járatokra, ami a mai napig így van ( hév, buszok, villamos). A Batthyány téri aluljáró az egyik kedvencem volt mert itt voltak az egyik előző bejegyzésben már bemutatott étel és ital automaták amiket gyerekként nagyon szerettem.
Napjainkban 4 Metró vonal közlekedik a fővárosban. A 4-es metróvonal terve már 1972-ben felmerült, így elég sok idő kellett a megvalósulásához, amelyre egészen 2014-ig kellett várni.
Amennyiben neked is vannak emlékeid a blogbejegyzés témájához a retró napló fórumon megoszthatod azokat, vagy csak elolvasod mások véleményét és emlékeit.
Ebben a blogbejegyzésben is a Fortepan képeit használtam fel, ahol már több mint 150 000 régi fotó található.
További nosztalgia hangulatú írások:
Írta és szerkesztette: István
