Az amo szappanok gyártása sajnos a kilencvenes évek elején leállt, azonban sokan szép emlékekkel gondolnak e termékekre.

A hetvenes és nyolcvanas években nagyon közkedvelt termék volt, és gyakran nem is a rendeltetése szerinti szappanként inkább a szekrényekben illatosítóként használták. Több illatban is árulták és valóban kellemes és tartós illata miatt illatosítóként is remekül megállta a helyét.

Talán sokan nem tudják hogy a Kőbányai növényolajgyárban gyártották, és a környező elsősorban szocialista országokban is kedvelték. Amit sokan kihasználva utazásaik során könnyen eladhattak más népszerű termékekért cserébe, vagy a helyi valutáért.

Az amo szappanok intenzív illat világukkal, és kedvező habzó képességükkel gyorsan meghódították a vásárlókat.

Egy lakásfelújítás során találtam néhány régi példányt, ami szintén bizonyítja az elmúlt évtizedek során az illatából nem sokat veszített, és a mai napig használhatók maradtak. A képek sajnos nem adják vissza az illatot, de aki a 70-80 évek táján találkozott velük biztosan emlékszik még az illatukra is.

Mindenkinek volt kedvenc illata a változatos amo szappan kínálatból!

Aki esetleg nem talált számára megfelelőt, a kamillás szappanok is szintén népszerűek voltak. Lásd a képen!

A kamillás szappan mellett további közkedvelt márka volt: a Fa, a Timea, a kék vörös, az Ólevendula, a sort még lehetne sorolni…

Az amo szappanok a kilencvenes évek elejéig a mindennapok szerves részét képezték a legtöbb háztartásban, ezért sokakban kellemes emlékeket idéznek fel.

Időnként a mai napig felbukkannak az online apróhirdető oldalak kínálatában is, így aki szeretné felidézni az elmúlt évtizedek meghatározó illatait újra beszerezheti őket.

Ahogy a csomagolás színe is változó volt, a szappanok is színesek voltak és nagyon jól haboztak.

A blogbejegyzés végére egy szavazás formájában te is megírhatod: Te használtál még amo szappant?

A retró napló blogot a facebookon is megtalálhatjátok! Köszönjük ha követtek minket!

További retró hangulatú írásaink:

• Amo szappan és társai.
• 20 éves lenne az IWIW!
• Mobiltelefon a kilencvenes évek csúcsterméke.
• Balaton régi képeken. Második állomás: Zamárdi
• A videotéka jelenség és a kilencvenes évek.

Az idén (2022-ben) lenne 20 éves az IWIW Magyar fejlesztésű közösségi oldal.

A Magyar fejlesztésű ismeretségi hálózat internetes weboldal eredetileg WIW néven 2002. Április 14.-én kezdte meg működését, azonban néhány év múlva felvette a sokak számára máig emlékezetes IWIW nevet. Az oldal indulását követően azonnal gyors fejlődésnek indult, amit az üzemeltetéshez szükséges szerverek is alig bírtak kiszolgálni.

Az oldal felületeire kezdetben csak meghívóval lehetett csatlakozni!

A személyes profilok kitöltésével nem csak bemutatkozhattunk, az internet kínálta akkor még újdonságnak számító világban, de ismerőseinket és családtagjaink képeit is böngészhettük. Sok régi ismerős egymásra találhatott az oldal felületein, és rengeteg osztálytalálkozó szervezéséhez is hatékony segítséget nyújtott. A fizikai távolságokat kicsit (virtuálisan) áthidalta, így a távolba került családtagok is kapcsolatba kerülhettek, az IWIW online felületeinek köszönhetően.

A személyes üzenet küldés mellett különböző fórum és apróhirdetési lehetőségek is csatlakoztak a kínálathoz, így mindenki megtalálhatta a számára ideális kikapcsolódást az oldal használatával.

Az IWIW egy új közösségi teret kínált, az internet egyre bővülő világában.

A folyamatosan frissülő szolgáltatások működésében voltak kisebb fennakadások, azonban összességében jól működő közösségi élményt nyújtott az oldal. A online felület gyors fejlődését látva 2006-ban a Magyar Telekom Nyrt tulajdonába került az oldal.

Rengeteg kapcsolat az IWIW felületeinek köszönheti az indulását, vagy akár befejezését!

Az akkor népszerű startlap, és további népszerű híroldalakat is megelőzve 2005 és 2010 között a leglátogatottabb weboldal volt az online térben!

Az öt kimagasló évet követően viszont néhány évre: 2014 Június 30.-án megszűnt az oldal!

Az IWIW név jelentése: International who is who avagy a nemzetközi ki kicsoda kifejezés rövidítése.

A legtöbb felhasználó a Facebook oldalon folytatta az évek során megszokott online közösségi életét!

A blogbejegyzés végén szavazhatsz is:

Te használtad még az IWIW közösségi oldalt?

A rendszerváltást követő kilencvenes években több újítás is elindult a világban, ezek közül az egyik a mobiltelefon, ami napjainkban már nélkülözhetetlen társunkká vált.

Idén már harminc éve hogy Magyarországon az első mobiltelefonok is elérhetővé váltak a nagyközönség számára.

Ebben a blogbejegyzésben szeretném felidézni a közel 30 éve induló mobilvilág impulzusait.

A teljes mobiltelefon palettát nem tudom bemutatni, de a meghatározó fő típusokról említést teszek!

Magyarországon az első mobil hálózatok elindulásakor két fő szolgáltató volt elérhető: a Westel és később csatlakozott a Pannon gsm.

Érdekesség! Magyarországon az első mobil hívást Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter indította 1990.Október 15.-én a Westel hálózatán. Forrás: wikipédia

Mint a világban bárhol Magyarországon is gyorsan terjedt ez a technológia, amit a mobilitása miatt elsősorban üzletemberek használtak. Majd amint az áruk is kezdett csökkenni és már tényleg egy zsebben is elfértek már kibővült a felhasználók csoportja is.

Természetesen a világban már sokkal korábban, az első sikeres kísérleti hívás például már 1973-ban megvalósult (ami lassan 50 éve történt). De külföldön az első az átlag felhasználók számára is elérhető hálózatok csak a 80-as évek elején kezdtek elindulni. Az Amerikai filmekben már elég korán láthattunk az autóból telefonáló szereplőket, ami nekünk még elég távolinak számított. Viszont nagyon reménykedtünk, hogy egyszer nálunk is elérhető lesz ez a szolgáltatás.

Az első mobiltelefonokhoz még egy nagy aktatáskaszerű bázisállomást kellett cipelni, ami nem volt túl praktikus a mindennapi használatban, ráadásul a hívások perc díjai is drágák voltak.

Az első maroktelefonok azonban már sokkal vonzóbá váltak az átlag felhasználók számára is, így sokan csatlakoztak a szolgáltatáshoz ami kétségtelen új lehetőségeket nyújtott a mindennapos kommunikációban.

Az első legismertebb készülékgyártók ekkor még csak néhányan voltak: Nokia, Motorola, Ericson.

Mindenkinek hamar kialakult melyik gyártó termékei szimpatikusak. A készülékárak indulásnál még elég drágák voltak és persze plusz még a havidíjjakkal is kellett kalkulálni, ami egy folyamatos költséget jelentett a felhasználóknak.

Így indulásánál elsősorban a sikeresebb vállalkozók váltak mobil tulajdonossá, akik a mobil fenntartási költségeiket is elszámolhatták ezért előnyös feltételekkel használták.

Én az első mobiltelefonomat 1997 Augusztusában tudtam megvásárolni, ami egy Motorola D160-as típus volt. (Pont idén lesz 25 éve!)

Valóban sok előnnyel járt a mindenhová magunkkal vihető telefon, így gyorsan megszerethető szolgáltatássá vált amit az évek során egyre nagyobb tömegek használtak. Aki az egyéniségét is szerette volna kifejezni, lehetősége volt egy színes előlappal fel tuningolni a telefonját. Kezdetben a kijelzőnek sem volt nagy szerepe mert még nem volt sms. Majd az SMS üzenetek elindulásával a kijelzők is egyre nagyobb szerepet kaptak. Persze nem kell itt óriási kijelzőkre gondolni, a 2-3 soros kijelző után gyorsan megindult a fejlődés. A telefonhívás elég drága volt ekkor még, így sokan a szöveges üzenetekben láttak fantáziát a barátokkal való kommunikációban.

A mobiltelefon készülékek is egy érdekes evolúciós fejlődésen mentek keresztül!

Ugyanis először nagyobb készülékek voltak (féltégla), majd az egyre kisebbek lettek a menők, és a mobilinternet elterjedésével napjainkban újra az egyre nagyobb készülékeket részesítjük előnyben.

A sokszor kivagyiságból használó felhasználók miatt a bunkofon kifejezés is beépült a városi szlengbe.

Neked melyik típus volt az első mobilod? Írd meg a retró napló fórumon, vagy csak olvasd el mások történeteit.

Írta és szerkesztette: István

További nosztalgia a hangulatú írások:

Az első Siófoki bejegyzés után a következő állomás Zamárdi amely szintén közkedvelt déli parti nyaralóhely volt, és manapság is az.

A Balaton Déli partján folytatjuk a kalandozást képes beszámolónkban, ahol régi képeken mutatjuk be ezt a települést.

Budapest felől közelítve Siófok után a következő település Zamárdi. Széles területen elnyúló strandjai jó fürdőzési lehetőséget biztosítottak a nyaralóknak. A Szántódi rév is közel van a településhez, így egy Tihanyi kiránduláshoz is ideális programot szervezhetünk az északi part szépségeit felfedezve.

Na de jöjjenek a képek a régi Zamárdi településről!

A blogbejegyzésben felhasznált képek a Fortepan oldaláról lettek felhasználva. Minden fotóra kattintva a képek eredeti forrása érhető el.

Zamárdi manapság is közkedvelt nyári üdülőhely, ahol több fesztivál is helyet kapott.

A rendszerváltást követően az első VHS kazetták megjelenésével párhuzamosan az első videotékák is megnyitották kapuikat.

A tékába járás a mindennapok szerves része volt a kilencvenes években. A lakótelepi házak földszinti tárolóiból kialakított éjjel-nappali élelmiszer boltok, és maszek fodrászatok közé, egyre több helyen videotékák is helyet kaptak. Ezek a kis helyet igénylő üzletek jó lehetőségnek bizonyultak, ezért rövid idő alatt egyre több helyen felbukkantak a városban.

Itt a blogon még aránylag kevés bejegyzés készült a szintén domináns kilencvenes évekről, ezért ezt az írást ennek jegyében készítettem el.

Sajnos a videotékákról felhasználható képet nem találtam, ezért illusztrációnak az ehhez kapcsolódó dolgokról készítettem néhány felvételt.

De mielőtt belekezdenék a tékás életérzés részleteiben, szeretném összefoglalni azoknak akik még nem éltek ebben az időszakban mit takart a videotéka fogalma.

A videotéka egy VHS kazetta kölcsönző szolgáltatás volt, általában egy éves tagsági díj megvásárlásával bérelhettünk filmeket (a mai könyvtárak mintájára működött). A filmeket rövid általában egy-két napra lehetett hazavinni, melyekért filmenként egy meghatározott díjat kellett fizetni. Amennyiben késve vittük vissza a filmet pótdíjat is felszámoltak. Ez a szolgáltatás az akkoriban még csak néhány TV adás mellett jó lehetőséget biztosított az újabb filmek megtekintéséhez. (A kilencvenes évek végére a kereskedelmi adók elindulásával ez némiképp kibővült.)

A videótékák témaköréhez szorosan kapcsolódnak az első videómagnók, és a különböző VHS videókazetták, ezért kihagyhatatlan, hogy erről is ejtsünk néhány szót!

Az első videómagnók megjelenésével a hagyományos mozi élmény mellett az otthoni filmnézés is kezdett elterjedni. Talán sokan emlékeznek mikor a rendszerváltás környékén a Magyarok Bécsből a rengeteg hűtő láda mellett, videómagnókat is hoztak haza saját célra, vagy barátoknak.

A VHS videó szalagokat lejátszó magnók a tévéhez kapcsolva jó lehetőséget biztosítottak a fix programú TV műsorok mellett. Az otthoni videók használatával mi időzíthettük mikor szeretnénk megnézni egy filmet, ami gyorsan óriási népszerűségre tett szert a fiatalok és idősebb korosztály számára egyaránt.

A videotékák megjelenésével a bizonytalan eredetű otthoni felvételek helyett, már jogtiszta legális filmeket kölcsönözhettünk.

Aki a TV műsorokból szeretett volna felvételt készíteni, ezzel a technológiával már erre is volt lehetőség, persze csak ha a felvételre is alkalmas videó lejátszó készüléke volt. Ugyanis voltak a sima lejátszók, és vásárolhattunk kicsivel drágábban a felvétel rögzítésére is alkalmas videó berendezéseket is.

A videókazetták megjelenésével azonnal sok saját a televízióból vagy egyéb forrásokból felvett felvétel készült melyeket gyakran cserélgettük egymással. Egy jobb film nagy kincsnek számított!

A videókamerák is kezdtek felbukkanni ebben az időszakban, amely jó lehetőséget biztosított családi videók készítéséhez amit később a videó lejátszók segítségével bármikor megnézhettünk.

A video lejátszókhoz használt filmek különböző szalaghosszúságban voltak elérhetőek!

A 180 perces volt talán a legnépszerűbb amire egy hosszabb film is biztosan ráfért, de a 240 perces már két átlagos hosszúságú filmnek is helyet biztosított. Ezeken a kazettákon is volt a magnó kazettáknál már jól bevált manuális írásvédelmi funkció. A műanyag VHS kazetta oldalán egy kis perforált lapka kitörésével, elkerülhettük a véletlen beletörlést a kazetta tartalmába. Amennyiben mégis szerettünk volna más felvételt rögzíteni a kazettára, a rést kitömve és egy szigetelőszalaggal leragasztva ismét aktiválhattuk a felvételt.

A videó és a kilencvenes évek egy életre összefonódott, ugyanis ekkor indult a külföldi MTV azaz (Music Television) zenecsatorna is ahol csak úgy zúdultak a folyamatosan gyártott videó klippek a fiatalokra. Ez a zenei jelenség is újdonságnak számított, de erről talán majd egy következő bejegyzésben.

A VHS kazetták lejátszására használt videó lejátszókat a CD és DVD lejátszók követték amik már lényegesen jobb minőségű moziélményt nyújtottak.

A videótékák is próbálták követni a CD és DVD diktálta új divatot, de ez már csak néhány évig tartott, mert eközben egyre több kölcsönző bezárta a kapuit.

Ráadásul ez mellett az internet is kezdett elterjedni, ami végképp megadta a kegyelemdöfést a még életben lévő hagyományos VHS videófilm kölcsönzőknek.

Neked is vannak emlékeid ebből a korszakból? Oszd meg a retró napló beszélgetős fórumon.

Írta és szerkesztette: István

További retró hangulatú írások:

.

Az albertfalvai kitérő lakótelepi házai már a hetvenes évek közepén kezdtek épülni, amely sok család számára nyújtott lakásmegoldást.

Ebben a bejegyzésben a XI. kerület Csurgói út és a Kondorosi út közé eső terület épületeit mutatom be régi és új képeken.

Ezen a területen 5 darab 10 szintes panelház épült és az épületek közötti részek is praktikusan lettek kialakítva. Volt két nagy játszótér és több parkoló, amely mára kevésnek bizonyult, de az épülését követő 2 évtizedben bőségesen elegendő területet biztosított a parkoláshoz. Ehhez a területhez személyes emlékeim is vannak, mivel 1976-tól 1997-ig (21 évig) én is a lakója voltam, így életem egy meghatározó korszakát ezek között a házak között töltöttem el.

Az Albertfalvai lakótelep több területre is bontható, és ebben a bejegyzésben csak egy apró szeletét mutatom be.

Az első elkészülő házakban itt 1975-ben érkeztek lakók az Ország több területéről is. Majd ezt követően beindult a panel élet a maga szépségeivel és árnyoldalaival együtt. A szomszédos iskolák, óvodák, és bölcsődék megteltek a közeli panelházakban élő gyerekekkel.

Az első néhány évben itt is a félkész tereprendezési akadályok között folyt az élet, ami a következő képen nyomokban még látszik. A gyerekek persze élvezték, azonban nem volt veszélytelen a kábelek, földkupacok, és árkok között közlekedni.

A villamos és busz közlekedés jól megoldotta a belvárosi területekre való bejutást, ezért néhány átszállással a város másik felére is könnyen el lehetett jutni.

A Kondorosi úton volt a Kábel strand amit emlékeim szerint 1975 körül zártak be, mert mi gyerekként már csak a bezárt területén játszottunk. (A kábel strand helyén ma a Nyéki Imre uszoda működik.) A strand mellett egy nagy földes futball pálya volt, ahol később épült a Petőfi Sándor általános iskola új épülete.

Albertfalva területén nem volt mozi, így aki egy kis szórakozásra vágyott vagy átment Budafokra, vagy a Kelenföldi Olimpia, esetleg a Körtérhez közeli Bartók Béla úti Bartók moziba volt a legközelebb.

A környékbeli gyerekek több iskola között is választhattak a legközelebbi a régi Petőfi mai (Don Bosco) majd néhány évvel később már az új Petőfi is elkészült. A Fogócska úti, a Soproni, vagy egy kicsit távolabb a Váli utcai iskolába is sokan jártak.

A kisebbeknek a bölcsőde a Latinka Sándor utcai panelház szomszédságában volt található.

Jöjjenek a képek!

A lakótelep élelmiszer ellátásáról, egy a Kondorosi úton található nagy élelmiszerbolt gondoskodott, de volt egy kis piac is az Építész és a Fehérvári út sarkán (lásd a fenti képen). Itt a lángostól kezdve az alapvető zöldségek is elérhetőek voltak. Gyerekként mi is gyakran ettünk itt friss meleg kolbászzsírba mártott kenyeret, ami 50 fillérbe került.

Az Albertfalvát szintén meghatározó Fegyvernek, Sáfrány, és Bükköny utca házairól sajnos nem találtam használható képanyagot!

Az albertfalvai területek legkorábban beépítésre kerülő épületei a Gyékényes és a Karcag utca környéki családi és kisebb társas házak voltak, melyekről a legkorábbi néhány kép 1935 körüli időszakból található. Ezekről a területekről ha lesz rá érdeklődés esetleg egy későbbi bejegyzésben írok.

Ebben a blogbejegyzésben is a Fortepan oldalán található képeket használtam fel!

Sajnos erről a területről ez a 2 régi felvétel örökítette meg a lakótelep építése alatti állapotokat.

További retró hangulatú írások:

Írta és szerkesztette: István